Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Bariska István: Három jobbágyfalu – Gencs, Ludad és Pöse – 1625. január 14-én kelt levele Kőszeg városához

Azért nem volt mit tennünk, Öfölsége adományához tartottuk magunkat és oltalmaztuk magunkat. Az lovakat és szekereket hátra vették, de Önagysága szolgáiban senkit meg nem sértettünk. Annak utána Önagysága egy pöseí embert, neve Csun István megfogatá, nem három pácával, hanem hat pácával verette, az büdös tömlöc fenekére vettette, kétellyel egy nap bent tartatta Önagysága; sem enni, sem inna nem adtak, hogy osztan szüntelen elbágyadott, úgy bocsátták el, hogy mígel szegény ember jó nem leszen beleje.

Item ismeg egy szegény vén, jámbor, öregembert, neve Parais Mátyás. Lukácsházi égett emberek, Öfölségétóí három esztendeiglen szabadságok vagyon, hogy megépülhessenek; az tiszttartó Ökegyelme lovait, szekerét, hogy Kőszegre akart volna menni, előtalálta, erővel, hatalommal behajtatta az várban, hogy Bécsben victuáliát vigyen ilyen messze földön. Könyörgőtt szegény vénember, hogy az lovai el nem vonhatják, mindjárt addig elverték három pácával az tömlöc fenekén egy nap és egy éjjel tartották, sem enni, sem inna nem adtak; mindazonáltal szekerét, lovait fiával Bécsben hajtatta Önagysága victuáliával, magát azután bocsátották el. Azért tíszteletes, böcsületes tanács és törvényülő Uraink, mi nem vagyunk semminek az oka. Mindennek Önagysága és tiszttartói oka, mert minket Öfölsége adományában az 8 nap robotban és némelyeket az 12 nap robotban nem tart meg, hanem az elgyó'zhetetlen robotra hajt bennünket.

Császár Urunk ő Fölsége azt parancsolta, hogy Önagysága annak kívüle nem bántson, ne három pácázzon, ne veressen, ne taszigáljon, ne tömlöcözzön, de Önagysága, sem officieri abban minket sehol meg nem tart, hanem Önagysága rebbeltatott ellenünk, mégis azt mondja Önagysága, mi vagyunk rebellusok; nem vagyunk, fel nem támadtunk, nem is támadunk fel; de hogy tegyünk. Reánk küld Önagysága, fogdostat bennünket, az mint mastan is az elmúlt hétfőn az három falura reánk küldette ő Nagysága katonáit, népünket elfogdostatta katonáival, és mostan is ott vannak az fogságban Pösében ilyen dúlságot cselekedtek Önagysága Itatonáí. Fejér ruházatot, fedeles fonalat, némelyeknek puskájokat, szablyájokat elvitték, Tar Jánosnak két kas méheit verték fel. Nem akarta volna húsz magyar forentert; ez ilyenekért kell magunkat oltalmazni, mert félünk az nagy verésektől és tömlöcözéstől.

Melyből böcsületes, jó akaró tanács Uraink, mind bölcs Uraink megérti, hogy mi semminek okai nem vagyunk, ez törvényt is Űnagyságának lemondattok, hogy mi áltálán fogva az várban törvényt nem állunk, hanem az hova Önagysága az panaszt tette Bécsben Öfölsége eleiben, mi is Öfölsége eleibe tettük az panaszt- Azért Bécsben Öfölsége Camaráján készek leszünk az törvénynapra előállni; Önagysága is ott fenn előálljon, mi el nem bukunk, hanem elő- állunk ott fenn Császár Urunk Öfölsége Camaráján.

N[ota] B[ene]: de ha Önagysága az megfogott rabokat állatván elő, azok csak rabok és gyermekek is vannak köztük, nem tetethet Önagysága semmi törvényt reánk, mert szóval is ellene mondottunk rend szerint harmad nappal ezelőtt; mastan is levelünk által is, Kegyelmetek előtt ellene mondunk, hogy Kegyelmetek reánk semmi törvényt ne tegyen, mert az bécsi Camara az mi törvényes helyünk, ott fenn törvényt állunk mi Önagyságának és tiszttartóinak. Tiszteletes és böcsületes, jóakaró tanács Uraink, ezt akarjok Kegyelmeteknek mind bölcs Urainknak megjelenteni és Kegyelmeteknek mind fejenként tudására adni, hogy Kegyelmetek jól meghányván- vetvén magokat, és Császár Urunk Öfölsége az mindnyájunknak kegyelmes Fejedelmünknek privilégium adományát jól eszükbe vévén, Asszonyunk Őnagyságát is intse Kegyelmetek, hogy az Camarán az mi törvényes helyünkön ott láttassa meg Önagyasága, Önagysága is ott fenn

158