Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok Batthyány Lajos szalónaki, tótmaráci és vasdobrai uradalmának 1850-ben készült leltáraiból
Az uradalmi központoknál fontos elemként említhető a főpénztár pillanatnyi helyzetének rögzítése, majd településenként az uradalmi földek művelési ágak szerinti, többé-kevésbé részletes felsorolása következik, mégpedig az alábbi rendben: belsőségek, szántóföldek, rétek, erdők, legelők, szőlők és irtásföldek. A következő igen fontos része a leltáraknak az uradalmi épületek - ideértve az árendáltakat is - részletes leírása, amelyből többek között azok méreteit, építőanyagát és a bennük lévő különféle helyiségek számát is megtudhatjuk. Az uradalom állandó pénzbeli jövedelmeinek, közöttük a bérbeadásból származó éves bevételek összegét a leltárak talán legértékesebb része követi, amely nem más, mint az uradalom lakó- és egyéb épületeiben - így az uradalmak központját képező várban vagy kastélyban, a lakásokban vagy éppen az istállókban - lévő tárgyak, berendezések, bútorok stb. becsértékkel kiegészített jegyzéke. Ezután általában az igavonó állatok - lovak, ökrök -, majd a tehenek és a juhok ugyancsak részletes és becsértéket is tartalmazó felsorolása következik, majd a raktárakban lévő szemes- és szalmásgabona, továbbá a szálastakarmány-készlet, végül pedig az uradalmi pincékben őrzött - saját termésű és hegyvámos - borok mennyiségi adatai olvashatók. Érdekesség, hogy utóbbiak mellett pontosan regisztrálták az üresen álló hordók számát és kapacitását is. Az leltárak első részének végén az előzőleg említett néhány adatcsoport - föld- és vetésterületek, állatok, állandó pénzbevételek, bérletek stb. - összesítése mellett megtalálhatók az uradalom nyugdíjasainak évente természetben fizetett termények adatai, az uradalom munkáját irányító tisztviselők neve, beosztása és fizetése, valamint az 1848. évi áprilisi törvények nyomán az uradalmat ért különböző veszteségek - jobbágytelkek, kézi- és igásrobot-napok, kilenced, bérletek stb. - megemlítése is. A leltárak második, zömmel - de nem kizárólag - táblázatokból álló része tulajdonképpen az első fejezetben településenként külön-külön szerepeltetett adatokat lényegében azok előzőleg alkalmazott felsorolási rendjében és részletezve ismétli meg, és természetesen összegzi is azokat. Ugyanakkor e részben sok-sok olyan értékes információ és adat is megtalálható, amelyek az elsőben egyáltalán nem kaptak helyet. Ezek közül egyrészt mindenképpen megemlítendők az uradalom által árendába adott különféle földek, épületek - malmok, kocsmák, boltok, pálinkafőzőházak stb. - és jogok bérlőit névszerint és az éves bérletek összegét, illetőleg az azokkal kapcsolatos hátralékokat tartalmazó, részletes kimutatások, másrészt ugyancsak igen értékesek az említett, bérbeadott épületekben lévő berendezések, eszközök és szerszámok részletes inventáriumai, továbbá nem kevéssé fontos az uradalom tisztviselőinek, alkalmazottainak és szolgáló személyzetétnek évente pénzben, természetben illetőleg földhasználati jogban biztosított járandóságokat névszerint felsorakoztató táblázat is. Miként említettük, e részben kapott helyet azon anyagok és más dolgok - így az építőanyagok (mész, tégla, cserép, faáruk, szegek stb.) és különböző egyéb készletek (zsák, ponyva, gyertya, só, háj stb.) - összesítő kimutatása, amelyeket nem volt célszerű az első részben településenként elkülönítve közölni. A fentiekből következőleg a leltárak részletezőek, ennélfogva meglehetősen terjedelmesek: a szalónaki 135, a tótmaráci 69, a vasdobrai 85, az itt nem tárgyalt ikervári inventárium pedig 140 nagyméretű oldalt tesz ki. 112
