Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok Batthyány Lajos szalónaki, tótmaráci és vasdobrai uradalmának 1850-ben készült leltáraiból
A LELTÁRAK LEGFONTOSABB ADATAI A három vizsgált uradalom mindegyik Vas vármegye nyugati részén terült el, és közülük egyértelműen a szalónaki volt a legjelentősebb. Az ehhez tartozó területek két mezővárosban, kilenc faluban és egy pusztán, a tótmarácihoz tartozók egy mezővárosban, 23 faluban és egy pusztán, a vasdobraihoz tartozók pedig egy mezővárosban, 12 faluban, egy pusztán és egy promontóriumban terültek el. A három uradalomhoz tartozó, mindösszesen 52 település között egy-kettőt leszámítva, nem akadt olyan, amely kizárólag Batthyány Lajos tulajdonát képezte. Összehasonlításul említjük meg, hogy az ikervári uradalom egy mezővárosból, három faluból, két pusztából és egy komposszesszorátusból állt.14 A vasdobrai uradalom központja a Vasdobrától nem messze lévő Táborban lévő, egyemelet magas, 16 szobásszobából, egy présházból, egy kocsiszínből, két konyhából és három pincéből álló kastély volt. Szalónakon a háromemelet magas, kéttoronyos, 14 szobát, két konyhát, két kamrát, négy pincét, egy nagy előpincét, két fáskamrát, egy magtárat magában foglaló, Batthyány Lajos és Batthyány Kristóf (1792-1878) - aki Batthyány Lajos édesapja, Batthyány József Sándor unokatestvére volt - által közösen birtokolt várból igazgatták az uradalmat, míg a tőrmaráci kastély egyemelet magas 19 öl és 3 láb1'1 hosszú, középen 5 öl és 5 láb, a szárnyrészeknél 9 öl és 1 láb széles volt, és 13 szoba, egy konyha, két kamra, egy kápolna és egy börtön kapott helyet benne. A leltár készítésekor feljegyezték, hogy a tetőzete erősen javításra szorul. A szalónaki uradalom irányítását egy számtartó, két alárendelt ispán és egy írnok, a tótmaráciét egy ispán, a vasdobraiét pedig egy kasznár végezte. Szalónakon 51, Tótmarácon 24, Dobrán pedig 17, azaz a három uradalomban összesen 92 fő állandó tisztviselőt, alkalmazottat, szolgát stb. írtak össze, akik rendszeres fizetést kaptak. Szám szerint legtöbben, a juhászaiban - nyolc juhász és 13 bojtár -, a tehenészetben - két tehenész és 15 tehénpásztor - dolgoztak, és őket kilenc fővel a kocsisok követték. Az ikervári uradalomban mindösszesen 162 tisztviselőt, alkalmazottat és szolgát regisztráltak 1850-ben.16 Mindhárom uradalmi főpénztár pozitív egyenleget mutatott az átadáskor: az 1850. évi első negyedévében mindösszesen 4495 pengőforint 9 14/20 krajcár bevételt és 3852 pengőforint 32 8/20 krajcár kiadást könyvelhettek el, és így a pénzárakban 642 pengőforint 37 6/20 krajcár volt. Feltűnő ugyanakkor, hogy az évi, mindösszesen 8345 pengőforint 51 4/20 krajcárnyi bérleti díjakból márciusig csak 1146 pengőforint 30 krajcár folyt be, azaz a hátralékok 7199 21 4/20 krajcárra rúgtak.17 A leltárak adatai szerint a magyarországi jobbágyrendszer felszámolásáról intézkedő 1848. évi áprilisi törvénycikkelyek - amelyek létrahozatalában Batthyány Lajosnak 14 Tilcsik, 1989. 256. p.; Tilcsik, 2007. 42. p. 15 Öl és láb: hosszmértékek. 1 bécsi öl = 6 bécsi láb. 1 bécsi öl = 1,89648 méter, 1 bécsi láb = 0,31608 méter. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601 1874. Bp., 1990. (továbbiakban: Bogdán, 1990.) 35., 149-150., 177-178., 568., 570. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan ás forrástudományok; 6.) 16 Tilcsik, 1989. 257. p. 17 Összehasonlításképpen néhány, a leletárakból származó becsérték: egy db lószerszámot 4 pengőforintra, egy nagyméretű szőlőprést 40 pengőforintra, egy db vastengelyes szekeret minden hozzávaló felszereléssel együtt 65 pengőforintra, egy db 5 éves igavonó lovat 90 pengőforintra, egy igavonó ökröt pedig 140 pengőforintra becsültek. 113
