Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely hivatalszervezete a 19. század első felében
SZOMBATHELY HIVATALSZERVEZETE A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Mint már előzőleg volt szó róla, Szombathely ma ismert első, 1407. szeptember 10-én kiadott szabadalomlevele névszerint felsorolta a város bíráját, 12 esküdtjét és hegymesterét. A mezőváros és lakóinak életét megszervező, irányító és felügyelő hivatalszervezet struktúrájáról és közelebbi működéséről részletesebb adataink csak a 17. század elejétől vannak, hiszen Szombathely 1604 előtti közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvei - a városi levéltár csaknem teljes anyagával együtt - 1605-ben a németújvári várban tűzvész áldozatai lettek. A mezőváros hivatalszervezetének 17-18. századi működése, fejlődése, differenciálódása és mind szakszerűbbé válása pontosan és precízen feltárható Szombathely város - néhány sajnálatos hiányosság ellenére is - intaktnak nevezhető levéltárából, ám e folyamat akárcsak vázlatos bemutatása alól felmentenek bennünket az e tárgyban eddig megjelent publikációk A Az alábbiakban a privilegizált püspöki mezőváros 19. század első felében működött hivatalszervezetének struktúráját és legfontosabb feladatait tekintjük át, bemutatjuk az abban bekövetkezett lényegesebb változásokat, és külön is kitérünk a hivatalszervezet azon funkcióira, amelyek a város kereskedelmi szerepét és életét, valamint piacának működését érintették. Csakúgy mint a többi magyarországi privilegizált püspöki mezőváros, Szombathely szabadalomleveleinek egyike sem szabályozta, sőt lényegében nem is nagyon érintette a város életét irányító hivatal szervezetét és szerkezetét. Ennek következtében - a sok hasonlóság mellett - e mezővárosok szinte mindegyikében létrejöttek, és hosszabb- rövidebb ideig működtek olyan szervezeti egységek, kialakultak olyan funkciók, továbbá hivatali alá- és fölérendeltségi viszonyok és kapcsolatok, amelyek másokban ritkán vagy egyáltalán nem léteztek. Összességében elmondható, hogy Magyarországon a későfeudalizmus időszakában a privilegizált mezővárosok hivatalszervezete a szabad királyi városokéval, míg a nem privilegizált városoké inkább a községekével mutat sok hasonlóságot.85 86 Nem tudjuk pontosan, hogy Szombathelyen mikor és miért alakult ki az a gyakorlat, hogy a városigazgatásban közreműködő személyeket évente Szent György napján választották, illetve hivatalukban ekkor újították meg. Tény azonban, hogy az 1659. április 24-ei tisztújító közgyűlés úgy határozott, hogy a jövőben a városi tisztújító közgyűléseket nem az addigi, hanem Szent Márk-napon tartják, mivel „... minden Szent 85 Benczik - Dominkovits, 1993.; Dominkovits, 1994-; Dominkovits, 1997.; Feiszt, 1986.; Feiszt, 1989.; Kiss, 1971. 86 Csizmadia, 1962. 24- p. 42
