Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely hivatalszervezete a 19. század első felében
György napian derekas vásár leszen itt SzombathelyenKorszakunkban ezen évszázados gyakorlatot megváltoztatták: az 1831. április 25-ei tisztújító közgyűlésen elhatározták, hogy - miután gyakran fordult elő, hogy a Márk napján megtartott tisztújító közgyűlésen a gabonaszentelés miatt sok olyan személy nem tudott megjelenni, akiknek pedig feltétlenül ott kellett volna lenniük, és ezért fontos ügyek tárgyalása elmaradt - a jövőben a restaurációt nem Márk napján, hanem azt megelőzőleg, mégpedig azon a napon tartják, amelyet a városbíró erre a célra kijelöl. ' Ugyanakkor amiatt, hogy a városban Szent Györgykor országos vásárt tartottak, ám a vásár 2 napja nem esett mindig április 24- re, a későbbiekben előfordult, hogy a tisztújítást kényelmetlen vagy szokatlan időpontban tartották meg. így 1833-ban éppen amiatt, hogy 2 évvel korábban elrendelték, hogy a Márk-nap előtt tarják a tisztújítást, az április 23-án és 24-én megtartott országos vásár másnapján került sor a választásra.87 88 89 1838-ban pedig bár április 24-én és 25- én volt a vásár, ám Vas vármegye április 23-ra közgyűlést hirdetett, így a városi tisztújító közgyűlést április 21-re hívták össze.90 Miként említettük, a városi hivatalszervezet tagjait évente választották, ám a 19. század első felében többször is kísérlet történt, hogy a választás ne csupán 1, hanem 3 esztendőre legyen érvényes. Először az 1803. április 25-ei közgyűlés - akceptálva a város lakóinak kérését - rendelte el, hogy a városbíró és a többi tisztviselő a jövőben .........mirulen harmadik esztendőben restauráltassanak. ”91 E határozat azonban nem ment át a gyakorlatba, hiszen az 1804- április 19-ei közgyűlés megsemmisítve azt, arról határozott, hogy 1804- április 25-én Szombathelyen tisztújító közgyűlést tartanak.92 93 A következő hasonló kísérletre csaknem napra 30 esztendővel később, az 1833. április 24-ei közgyűlésen került sor. Ekkor elrendelték, hogy egyrészt a városigazgatásban közreműködő azon személyek, akik tevékenységükért nem kapnak fizetést - azaz a belső- és a külsőtanácsosok - mindaddig hivatalban maradjanak, amíg akarnak vagy a hivatalra érdemtelenné nem válnak, másrészt pedig feladataik ellátásáért fizetésben részesülő városi hivatalnokok megbízatása 3 évre szóljon. A közgyűlés a bíróválasztás gyakoriságát illetően - hivatkozva a Királyi Kúrián 1747. augusztus 28-án kezdődött és csak több mint másfél évtized múltán, egészen pontosan 1764- március 14-én befejeződött perben megszületett ítéletre - fenntartva az addigi gyakorlatot, úgy foglalt állást, hogy a város első emberét minden esztendőben választással kell kijelölni.91 A következő évi tisztújító közgyűlés azonban e határozatot revideálva elrendelte, hogy a város egy küldöttség révén lépjen kapcsolatba Bőle András püspökkel, és kezdeményezze, 87 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1658 1661. 29. p A városi tisztújító közgyűlés e határozatának szövegét közli: Kolosváry - Óvári, 1904- 29. p. 88 VaMLSzvkt. Ktjkv. 21/1821-1832. 89 VaMLSzvkt. Ktjkv. 723/1832-1833. 90 VaMLSzvkt. Ktjkv. 735/1837-1838. 91 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1803-1805. L, 2. p. 92 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1803-1805. 346-347. p. 93 VaMLSzvkt. Ktjkv. 23/1833-1834. 43
