Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Bevezetés
Jelen vizsgálatunk témakörét érintő, részben publikált, részben publikálatlan helytörténeti feldolgozások sorából kiemelendők Kiss Mária tanulmányai, amelyek egyrészt Szombathely 19. századi piacának és kereskedelmének,8 másrészt a város későfeudális-kori igazgatástörténetének,9 kiváltképpen pedig 17-19. századi céhes ipartörténetének számos kérdését tárták fel és mutatták be.10 Ugyancsak haszonnal forgattuk Bernstein Bélának a Vas vármegyei zsidóságról írt átfogó, ám mára már kissé elavult művének a megyeszékhellyel foglalkozó részét,11 valamint O. Kovács József korai, még főiskolai szakdolgozata alapján készített, a szombathelyi zsidóság betelepülésével és 1848-ig tartó történetével foglalkozó publikációját.12 Dolgozatunk döntő részben primer forrásanyagra, Szombathely mezőváros korszakunkat illetően csaknem hiánytalanul fennmaradt, ám mind a mai napig részben nem az eredeti regisztratúra szerint őrzött levéltári anyagára épül. Némi nehézséget jelentett, hogy a városi levéltár anyagának egy részét a 19., majd a 20. században többször is oly módon „rendezték át”, hogy a korábban eredeti őrzési helyéről kiemelt nem kevés irat egy részét nem helyezték vissza oda, hanem azokból több új sorozatot hoztak létre, amelyekből azután ismét kiemeltek iratokat, hogy azokból újabb mesterséges sorozatokat képezzenek.13 Kutatásunk során Szombathely város levéltárából mindenekelőtt a városi közgyűlés, a városi tanács, a város adópénztárának és házipénztárának fondjait, illetve azok különféle állagait és sorozatait - így a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyveket és iratokat, a végrendeleteket, az adó- és dézsmaösszeírásokat, továbbá a számadási jegyzőkönyveket és iratokat - néztük át. Emellett Szombathely város jogi helyzetéből adódóan szükséges volt Vas vármegye levéltára számbajöhető iratainak, közöttük a vármegye köz- és kisgyűlési jegyzőkönyveinek és iratainak, valamint a különféle összeírások - így az 1828. évi országos összeírás és a 19. század első felében keletkezett zsidóösszeírások - anyagának átvizsgálása is. Sajnálatos módon a szombathelyi izraelita hitközség egykorú levéltári anyaga teljesen megsemmisült, így a zsidóságnak a város kereskedelmi életében a 19. század első felében betöltött szerepét csupán a már említett szakirodalom és levéltári források alapján tudtuk tárgyalni. E kötet az azonos című PhD-értekezés javított és kiegészített változta. Az eredeti szöveg néhány részlete, illetőleg egy, annak felhasználásával készült publikáció már napvilágot látott.14 8 Kiss, 1965.; Kiss, 1976. 9 Kiss, 1971. 10 Kiss, 1966. 11 Bernstein, 1998. 12 Ö. Kovács, 1985. 13 Szombathely város levéltárának 1950 előtti történetére lásd: Kiss, 1986. 14 Tilcsik, 2003a.; Tilcsik, 2003b.;Tilcsik, 2003c.; Tilcsik, 2003d. 18