Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - Vásárbírák és piaci inspektorok
egészen más forrásokból biztosítsa. A piaci jövedelmek 1833 utáni bérlői közötti, fentebb említett és a korábbi időszaknál lényegesen gyakoribb váltakozás egyrészt a kiélezett árverésekre enged következtetni, amely viszont azt sugallja, hogy a piaci jövedelmek bérlői általában megtalálták ugyan számításukat a bérlettel, de árendás idejük letelte utáni li- citáción erős konkurenciával kellett szembenézniük. Ugyanakkor feltűnő, hogy három olyan személyt találtunk, akik a 19. század első felében a városi erdőkön termett gubacs leszedési jogát és a piaci jövedelmeket is árendába vették. E három személy Győri Ferenc kereskedő, Érti Ferenc festő és Horváth József csizmadia voltak. Közülük Győri - akit az 1828. évi összeírás a város leggazdagabb kereskedőjeként regisztrált - helyzete némileg eltért a másik két személyétől, hiszen ő megszerezte ugyan az 1840. április 24. és 1843. április 24- közötti piaci jövedelmek bérleti jogát, ám sohasem gyakorolta azt, mivel nem írta alá a szerződést, hanem maga helyett Gramarits Istvánt ajánlotta. Jóllehet Szombathely privilegizált püspöki mezővárosban a vásárbíró a későfeudalizmus időszakában nem választott tisztségviselő, hanem mint fentebb elmondtuk, egy, a város piaci jövedelmeinek bérleti jogát árverésen megszerző vállalkozó volt, ám - bár erre a velük megkötött szerződés semmiféle utalást nem tartalmazott - a városi tanácsnak és közgyűlésnek, végső soron pedig a város lakosságának felelősséggel tartozott, és jogállása gyakorlatilag megegyezett a város hivatalszervezetének választott tagjaiéval. Feladatait pontosan meghatározó forrást kutatásaink során sajnos nem találtunk, meglehetősen sokrétű feladatai közé tartozott a vármegyéről érkezett, valamint a városi közgyűlések és tanácsülések által meghozott, a kereskedelemmel és piaccal kapcsolatos rendeletek, határozatok, statútumok végrehajtása és végrehajtatása. Ennek részeként: 1. ) Felügyelt, hogy az országos és hetivásárokon, a napi piacon, valamint a boltokban csak olyan személyek kereskedjenek, akik a szükséges jogosultsággal rendelkeztek, és a kereskedés során csak olyan árucikkeket forgalmazzanak, amelyekre engedélyük volt. 2. ) Gondoskodott a Piactér tisztaságáról. 3. ) Felügyelt az országos és hetivásárokon a sátor- és elárusítóhelyek megfelelő kiés elosztására. 4. ) Őrködött azon, hogy a városban a Vas vármegye által kiadott árszabásoknak megfelelő áron cseréljenek gazdát a termékek és termények. 5. ) Felügyelt a helyes mértékek használatára, és a város nála lévő, hiteles mértékeit az országos és hetivásárokon jelképes összeg ellenében kölcsönözte. 6. ) Figyelt arra, hogy az országos és hetivásárok napján, valamint az azt megelőző napon spekulációs célból senki ne vásároljon fel semmilyen terményt. 7. ) Vigyázott, hogy egészségre ártalmas termékeket a vásárokon ne árusítsanak. 8. ) Ügyelt arra, hogy a vasár- és ünnepnap a piacon reggel 8 óra után senki se árusítson. 9. ) Feljegyezte, összesítette és a jegyzői hivatalnak megküldte a hetivásárokon eladott gabonafélék mennyiségét, valamint azok árát. 10. ) Beszedte a Vas vármegye által előírt piaci helypénzt. 11. ) Az országos és hetivásárok idején a piacon keletkezett viták során igyekezett az érintett felek között közvetíteni, és ezzel a szóbeli pert lehetőleg elkerülni. 12. ) Ha bármilyen, feladatkörébe tartozó kérdésben szabálytalanságot tapasztalt, azt azonnal jelentenie kellett a városbírónak. 97
