Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A város piaca, országos és hetivásárai
Miként fentebb már említettük, oly esetekben, amikor a város úgy ítélte meg, hogy a vásárbíró valamilyen oknál fogva egyedül nem tudja eredményesen ellátni feladatait, piaci inspektort vagy inspektorokat nevezett ki, hogy a vásárbíróval együttműködve, lényegében annak feladatait együtt lássák el. Korszakunkban Szombathelyen először az 1805. június 1-jei tanácsülésen választottak piaci inspektort, ráadásul kettőt, mégpedig Gáspár József és Kronecker Pál külsőtanácsosokat. Feladatuk az volt, hogy város által a gabonaspekulánsok ellen hozott rendelkezéseknek érvényt szerezzenek.32’ A második és egyben utolsó, az 1821 és 1827 közötti időszakban a pénzügyi nehézségekkel és gondokkal küszködő vásárbíró, Kozma Imre mellé választottak mindaddig piaci inspektort, amíg a piaci jövedelmek árendáját bérelte. 1821. április 25-étől 1824. április 29-éig Petrédy Károly belsőtanácsos, 1824- június 21. és 1825. április 25. között Weiszenböck Károly posztókereskedő, majd 1825. május 25. és 1827. április 25. között pedig Groszinger Ferenc pék, külsőtanácsos - aki ezt követően 6 éven át vásárbíró volt - töltötte be az inspektori hivatalt.* 326 327 A VÁROS PIACA, ORSZÁGOS ÉS HETIVÁSÁRAI Magyarországon a feudalizmus időszakában, így a vizsgált fél évszázad alatt is az árucsere legfontosabb és legáltalánosabb intézménye a vásár volt, amelynek két alaptípusát különböztethetjük meg: Az adott település és szűkebb környéke mindennapi szükségleteit jelentő áruféleségek értékesítésére és beszerzésére szolgáló hetivásárokat, valamint a távolabbi vidékekről is felkeresett, és az általában nagyobb, tehát a napi szükségleteket messze meghaladó mennyiségű és értékesebb termékféleségek adásvételére szolgáló országos vásárokat. Ahogy már jeleztük, Szombathelyen korszakunkban évente öt - Farsang-napkor, a Szent György-napkor, Szentháromság-napkor, Kisasszonynapkor és Szent András-napkor - országos és 104 hetivásárt tartottak, mely utóbbiakra kedden és pénteken került sor. Ugyancsak említettük, hogy Szombathelyen a heti- és országos vásárokon a piaci helypénz lefizetése ellenében bárki kereskedhetett, ám a mezőváros polgárai, a nemesek és 1836-tól a szabad királyi városok polgárai mentesültek a helypénz fizetése alól.52' Vas vármegyében az általunk vizsgált korszak első 2 évtizedében az egyes vásártartó helyek és uradalmak maguk határozták meg a területükön beszedett helypénz összegét. Szombathely püspöki mezőváros piacán ez idő alatt, egészen pontosan 1819 előtt a következő összegű helypénzeket szedték: 323 VaML Szvkt. Ktjkv. 1805-1806. 54-56. p. 326 VaML Szvkt. Ktjkv. 7/1821-1822., 9/1822-1823., 7/1823-1824., 8/1824-1825., 159/1824-1825., 62/1825-1826., 12/1826-1827. 327 VaML Szvkt. Ktjkv. 1803-1805. 659. p„ 1808-1810. 135. P„ 459/1831-1832., 245/1836-1837.; MTT 1836-1868. 70. p. 98
