Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely város kereskedelmet érintő legfontosabb határozatai és rendelkezései a 19. század első felében - A város közgyűlésének és tanácsülésének a kereskedelem szabályozását célzó intézkedései és határozatai
A következő év júniusában a kofákra érkezett panasz, mondván, hogy figyelmen kívül hagyják a város korábbi határozatait, és a piacra érkezett szekereken lévő gyümölcsöt alattomos módon, a publicum praejudiciuntával öszve veszik, és ugyan azon szekérre föl ülvén a piacon kisebb mértékkel árulni és drágaságot inkább eszközölni bátorkodnak Ezért az 1806. június 28-ai tanácsülés a kofáknak az érintett áru konfiskálá- sának terhe mellett megtiltotta, hogy a jövőben szekérről gyümölcsöt és zöldséget vásároljanak vagy onnan eladjanak. Emellett a vásárbírónak meghagyták, hogy éber szemmel őrködjön, hogy a helyi kofák vagy idegen személyek a városban éretlen gyümölcsöt ne áruljanak. Ha pedig valaki mégis ezt tenné, annak gyümölcsét öntsék a Gyöngyös vizébe.1'4 Ugyanakkor annak megakadályozása érdekében, hogy a helyi és idegen kofák együttműködve a fenti rendelkezéseket kijátsszák, előírták, hogy mindannyian a vásárbíró által „... kirendelendő mértékhez és számhoz magokat, a confiscatio büntetése alatt alkalmaztatni kötelesek legyenek.,5 Mindezen rendelkezések és szigorú fenyegetések csak időleges eredményt hoztak, hiszen 1810 őszén ismét az a hír jutott el a városi tanácshoz, hogy gabonaspekulánsok már a hetivásárok előtti napon akcióba léptek, és a szokásosnak mondható tevékenységük eredményeként az árak szükségtelen drágítása mellett és részben miatt a városban dolgozó pékek nem tudtak elegendő gabonát vásárolni. A kofákról is hasonlókat jelentettek. A vásárra behozott gyümölcsöt már korán reggel felvásárolták, majd azokat a nap folyamán jelentős haszonnal adták tovább.* 174 175 176 177 178 Az 1810. szeptember 19-ei városi tanácsülés egy újabb módszer bevezetésével kívánt gátat szabni a spekulációs célból történő felvásárlásoknak, és az ebből fakadó árdrágulásnak, amikor a következei határozatot hozta: „Arra való nézve, hogy ezen públicumot csaló és drágaságot öltöző abu- susok a speculáns kereskedőknek és kofáknak elháréttasson, és kiki annak ideiben szüksége enyhéttésére valót annak illendő árán és mértékben magának megszerezhesse, mái napon elvégeztetett, hogy sub poena contrabandae a speculáns kereskedőknek nyári időkben regveli 8, téli időkben pedig regveli 9 óra előtt gabonát öszve venni ne merészellyenek, a kofák pedig a gyümölcsöt délelőtt megvenni ne bátorkodjanak. 77 Úgy tűnik, ez a rendelkezés hosszabb időre meghozta a kívánt eredményt, hiszen ezt követően a gabonafelvásárlók és az árdrágító kofák kérdése legközelebb az 1818. május 16-ai tanácsülés napirendjén szerepelt, amikoris megerősítették a már 1805. június 1-jén elfogadott határozatot, és a tanács újólag rögzítette, hogy a nem helyi lakosok semmilyen raktárt nem tarthatnak fenn a városban.176 Ugyanakkor ebben az évben a spekulánsok és az árdrágító kofák egy újabb területre, a halkereskedelemre kiterjesztették működésüket. Ennek felszámolását elősegítendő, az 1818. február 18-ai tanácsl7i VaMLSzvkt. Ktjkv. 1806-1807. 80. p. 174 Uo. 175 Uo. 176 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1810-1812. 144. p. 177 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1810-1812. 144-145. p. 178 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1818-1819. 144. p. 63
