Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely város kereskedelmet érintő legfontosabb határozatai és rendelkezései a 19. század első felében - A város közgyűlésének és tanácsülésének a kereskedelem szabályozását célzó intézkedései és határozatai
akiknek nyerészkedés céljából felvásárolt gabonája van, azt 14 napon belül köteles eladni. A nem helybeli és vásárlási célból érkezett kereskedőket pedig arra kötelezték, hogy az általuk megvett jószágot a városon kívül tartsák, ám az állatokat eladni szándékozó kereskedőknek lehetővé tették, hogy jószágaikat a városban tartsák. E rendelkezések betartásának ellenőrzésére két külsőtanácsost jelöltek ki, akik megbízást kaptak, hogy munkájukat titokban végezzék, és hogy e két tanácsos munkája még sikeresebb legyen, úgy határoztak, hogy aki a fenti döntésekkel ellenszegülőket bejelenti, megkapja a reájuk kirótt büntetés harmadrészét.167 168 Lényegében hasonló intézkedések meghozatalára kényszerült az 1803. november 23-ai tanácsülés is, miután tudomására jutott, hogy egyrészt városi polgárok és több zsidó is a hetivásár napja előtt és a vásár napján spekulációs célból gabonát vásárolnak fel, másrészt pedig - hogy a módszert ellesve és alkalmazva - a kofák „... hasonlóképpen a gyümölcsöt és egyébb portékákat s konyhára való victuálékat a piacon megvévén, ottan tüs- tint fölösleg drágán adják, és igy mindkét részrül drágaságot okoznak ...”.16fi A tanácsülés egyfelől megerősítette az 1800. augusztus 23-án e tárgyban hozott határozatát, másfelől pedig megtiltotta a kofáknak, hogy a piacon kereskedésre bármit vásároljanak, és végül a határozat megszegőinek 4 ft büntetést helyezett kilátásba.169 Mindezen határozatok ellenére az 1805. június 1-jén megtartott tanácsülés sajnálattal konstatálta, hogy Szombathelyen egyre inkább szokássá vált, hogy kereskedők a hetivásárokra érkező gabonás szekereket a városon kívül megállítják, és a rajtuk lévő terményeket spekulációs célból felvásárolják. A tanácsülés szerint ugyancsak gyakorlattá vált, hogy néhány személy a piacon nagyban megvásárolt gabonát a városban lévő, bérelt kamrákba szállítja, hogy azt később kisebb tételekben és persze drágábban eladja.1'0 Emellett a város tudomására jutott az is, hogy néhány polgár „... rész szerint a zsidókkal egyet értvén, velük együtt kereskednek, rész szerint nékiek pro deposito helet adnak ...”.171 172 A tanácsülése szigorú - de pontosan meg nem határozott és rögzített - büntetés terhe mellett megtiltotta, hogy akár szombathelyi, akár nem helybeli spekulánsok a hetivásárok előtti napon a városba vezető utakat elállva a gabonát felvásárolják, másrészt, hogy a nem helybeli személyek a városban raktárakat tartsanak fenn. E határozatok megvalósulása érdekében a vásárbíró mellé Gáspár József és Kronecker Pál külsőtanácsosok személyében két piaci inspektort is kineveztek, akiknek meghagyták, hogy a tanácsülés előbbi előírásai ellen vétő személyeket azonnal jelentsék a városbírónak, és a két piaci inspektort azzal tették érdekeltté a vétkesek kézrekerítésében, hogy a kiszabott büntetések felét nekik rendelték átadni.1'7 167 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1802-1803. 77-78. p. 168 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1802-1803. 188. p. 169 Uo. 170 VaML Szvkt. Ktjkv. 1805-1806. 54-55. p. 171 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1805-1806. 56. p. 172 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1805-1806. 54-56. p. 62
