Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely város kereskedelmet érintő legfontosabb határozatai és rendelkezései a 19. század első felében - A város közgyűlésének és tanácsülésének a kereskedelem szabályozását célzó intézkedései és határozatai
nek szerdáján és Szent Demeter hetének szerdáján országos,151 ezeken kívül minden szerdán hetivásárt kívánnak tartani, és arról érdeklődtek, hogy e tervük a két település közötti kis távolság miatt nem okoz-e sérelmet Szombathelynek. Az 1839. november 30-ai tanácsülés a kérdés megvizsgálására az ügyészi hivatalt kérte fel. Czedler Imre városi főügyész és belsőtanácsos az 1840. február 29-ei tanácsülésre nyújtotta be hivatalos jelentését, amely szerint a Felsőőr község által kérni szándékozott vásártartási szabadalmak Szombathelynek semmiféle kárt nem jelentenek, így nincs olyan ok, amely miatt a városnak elleneznie kellene a szabadalom megadását. A tanácsülés a főügyész előterjesztését elfogadta, és elrendelte, hogy közöljék Felsőőr községgel, hogy a tervezett négy országos vásár, valamint a hetivásárok megtartásának jogáért benyújtott kérelmét Szombathely város nem fogja opponálni.1’2 A Szombathely város vezetése a 19. század első felében gyakran volt kénytelen foglalkozni a kereskedelem folyamatának egyik igen fontos kérdésével, a városi piacon és boltokban alkalmazott árakkal. Ismeretes, hogy korszakunkban Magyarországon az egyes áruféleségek árait nem azok előállítói, hanem a Helytartótanács vagy annak a vármegyének a közgyűlése határozta meg, ahol az adott portékát értékesítették. így történt ez a 19. század első felében Szombathelyen is, ahol a város a több-kevesebb rendszerességgel hozzá megküldött árszabásokat alkalmazta és ügyelt azok pontos betartására. A városhoz érkezett limitációkat az esedékes városi tanácsülésen felolvasták és gondoskodtak azok kihirdetéséről.1,5 1813 januárjában több városlakó is a tanácshoz fordult azt panaszolva, hogy miután az árszabásokat nem nyomtatják ki, sokan az abban foglalt előírásokat nem csalárd szándékkal, hanem tudatlanságból nem tartották be, amelynek következtében a vármegyei biztosok 12 ft-ra büntették őket. Az ügy az 1813. január 21-ei tanácsülés elé került, ahol elrendelték, hogy - az addig is alkalmazott közhírré tétel, vagyis a város különböző pontjain történő kifüggesztés mellett - a jövőben a városban működő minden céh számára külön megküldik a nyomtatott limitációkat.154 Mindezek mellett a város fontos feladatai közé tartozott, hogy az érvényes árszabások betartására ügyeljen, illetve, hogy az attól való eltérést szankcionálja. Ez történt az 1800. január 11-ei tanácsülésen, ahol egy, a limitáciőt figyelmen kívül hagyó péket 12 ft büntetés megfizetésére, három szintúgy súlycsonkításon ért kofát pedig ár- 51 52 53 54 51 Böjtmás hete: a húsvét előtti hetedik vasárnapot követő kedd, azaz a húshagyókedd utáni hét. Portiuncula napja: augusztus 2. Szent Demeter napja: október 26. 52 VaML Szvkt. Ktjkv. 533/1839-1840., 474/1839-1840.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 172. nr. 20. 53 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1799-1801.2/1800.01. II., 1802-1803. 75. P., 1803-1805. 191. p. 1812-1813. 114-115. p. 1812-1813. 146., 192. p„ 1813-1814. 51., 148., 157., 265., 372. p„ 1814-1816. 543. p., 1816-1817. 596. p., 507/1842-1843., 289/1847-1848., 1192/1847-1848.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 136. nr. 95., fasc. 163. nr. 14-, fasc. 165. nr. 89., fasc. 166. nr. 163., fasc. 166. nr. 164-, fasc. 168. nr. 1 1., fasc. 168. nr. 92., fasc. 168. nr. 104-, fasc. 169. nr. 116., fasc. 170. nr. 59., fasc. 174. nr. 166., fasc. 176. nr. 57., fasc. 176. nr. 223., fasc. 177. nr. 71., fasc. 177. nr. 383., fasc. 179. nr. 104-, fasc. 180. nr. 1. 54 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1812-1813. 214. p. 59
