Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely város kereskedelmet érintő legfontosabb határozatai és rendelkezései a 19. század első felében - A város közgyűlésének és tanácsülésének a kereskedelem szabályozását célzó intézkedései és határozatai
istomra ítéltek,155 majd a 4 nappal később lezajlott tanácsülés úgy határozott, hogy a jövőben a súlycsonkítást végző pékek és kofák a január 11-én kiosztott büntetések duplájára számíthatnak.156 Jobban járt 1802 júliusában az, az óperinti illetőségű pék, akinek a kenyereiről a piacon tartott ellenőrzés során kiderült, hogy azok 10 lattal157 158 159 - azaz csaknem 20 dekagrammal - kisebbek az előírtnál: az 1802. július 24-ei tanácsülés elrendelte, hogy a nála lévő 25 kenyeret kobozzák el és osszák szét az ispotály szegényei között, míg a péket figyelmeztették, hogy a legközelebbi hasonló alkalommal komoly büntetést kap.136 Az érvényes árakra való felügyelet mellett korszakunkban is a kereskedelemmel összefüggő, a városi tanács hatósági jogkörébe tartozó kérdés volt a mértékek szabályosságára való szigorú felügyelet. A város saját, a vármegye által hitelesített mértékekkel rendelkezett, amelyeket a piacon, vita esetén vagy oly alkalmakkor, amikor valakinek nem állt rendelkezésére megfelelő mérték, a vásárbíró jelképes összeg, 1 vkr lefizetése ellenében kölcsönadott. A város mértékeinek - vagy ahogy a források gyakorta nevezik: köbleinek - állapotát rendszeresen ellenőrizték, és szükség esetén javították, igazították azokat, ha pedig erre már nem volt lehetőség, újakat vásároltak helyettük.136 Emellett a várost megillető 4 hónapi kocsmáltatás ideje alatt a város által regisztrált borárulók által forgalmazott bor után járó akópénz beszedésével megbízott bormestereknek megválasztásuk alkalmával csaknem mindig lelkűkre kötötték, hogy a borárusító személyek iccés és meszelyes160 üvegeit rendszeresen ellenőrizzék, és a hibásakat kobozzák el.161 Amikor azonban a két bormester, Petrédy Károly és Gáspár József azt jelentették az 1822. november 20-ai tanácsülésre, hogy az általuk megvizsgált üvegek többségét a szükségesnél kisebbnek találták, a tanácsülés előírta, hogy újból végezzenek vizsgálatot, és az előírtnál kisebb űrtartalmú üvegeket kobozzák el, és az azt használó bormérőket pedig személyenként 2 vft-ra büntessék meg.162 Ugyanakkor tény, hogy nem csak szombathelyi borárusítók, hanem a lisztkereskedők is használtak hamis vagy hibás mértékeket. Az 1839. augusztus 24-ei tanácsülésen Érti Ferenc külsőtanácsos jelentette, hogy három lisztárusnál hamis mértékeket és finákokat, azaz mérőedényeket talált, amelyeket elvett tőlük. A tanácsülés általános vizsgálatot rendelt el, amelynek során kiderült, hogy egy kivételével valamennyi helybeli lisztkereskedő 6 iccés finákjai kisebb-nagyobb hiányosságokat mutattak, amelyek 133 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1799-1801.2/1800.01. 11. 156 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1799-1801.4/1800.01. 15. 157 Lat: súlymérték. 1 bécsi mázsa = 3200 bécsi lat. 1 bécsi lat = 1,75018 dkg. Bogdán, 1991. 49., 451452., 455., 624. p. 158 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1802-1803. 72. p. 159 VaML Szvkt. Ktjkv. 716/1840-1841-, 188/1847-1848. Icce és meszely: híg űrmértékek. 1 pozsonyi akó = 32 pozsonyi pint = 64 pozsonyi icce = 128 pozsonyi meszely. 1 pozsonyi icce = 0, 8393 liter, 1 pozsonyi meszely = 0,4197 liter. Bogdán, 1991. 35., 145147., 207-208., 241., 253., 586., 593., 599., 601.p. 161 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1818-1819. 544., 284/1821-1822. 162 VaMLSzvkt. Ktjkv. 358/1822-1823. 60
