Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely város kereskedelmet érintő legfontosabb határozatai és rendelkezései a 19. század első felében - A kereskedés általános feltételei Szombathelyen
SZOMBATHELY VAROS KERESKEDELMET ÉRINTŐ LEGFONTOSABB HATÁROZATAI ÉS RENDELKEZÉSEI A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A KERESKEDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI SZOMBATHELYEN Miután a Hédervári János győri püspök Szombathely mezővárosnak 1407. szeptember 10-én adományozott, majd utódai - Gosztonyi János, Paksi Balázs és Náprághy Demeter győri püspökök - által 1525. február 9-én, 1526. január 23-án és 1607. június 1-jén megerősített, illetve I. Ferdinándtól 1534. október 13-án, I. Miksától 1567. július 25-én, I. Rudolftól 1578. január 29-én és II. Mátyástól 1610. december 10-én uralkodói megerősítést is kapott szabadalomlevele103 nem érintette a városban folyó kereskedelem kérdését, az ezzel kapcsolatos gyakorlat - leszámítva a városi polgárok 17. század közepén meghatározott, az október 1. és január 31. közötti 4 hónapra szorítkozó bormérési jogát104 105 - hosszú évszázadokon keresztül a városi közgyűléseken és tanácsüléseken megszületett határozatok és statútumok által szabályozott módon alakult. Ugyanakkor a város a 16. század folyamán két, kereskedelmi szempontból igen fontos privilégiummal gyarapodott: 1534. október 16-án I. Ferdinándtól vámmentességet kaptak Szombathely polgárai,101 I. Rudolf pedig 1598. december 8-án a város vásártartási jogát bővítette ki,106 amely szabadalmak közül az előbbit 1613. január 26-án II. Mátyás, 1640. március 3-án III. Fer- dinánd, 1672. március 10-én pedig I. Lipót megerősített.10' 1747. augusztus 28-án a győri püspökség Szombathely privilégiumait illetően pert indított a város ellen, amelyben a Királyi Táblán 1764- március 14-én megszületett ítélet egyértelműen kimondta, hogy „... a kalmári és boltbeli portéliákkal való kereskedés nem más egy vagy több különös városi lakosoknak, hanem egyedül és különösen in concreto a városnak volna meg ítélve ...”.108 Ez röviden azt jelentette, hogy a Szombathelyen lakó személyek egyénileg nem rendelkeztek a kereskedés és boltnyitás jogával, hanem ez a város közösségét illette, és amely jog használatát a város - pontosabban az annak képében eljáró közgyűlés és tanácsülés - megfelelő pénzösszeg lefizetése ellenében biztosította az azt kérelmező és arra érdemes személyeknek. 103 VaML Szvkt. Ktjkv. 1797-1799. 509. p.; VaML Szvkt. Pírok, (1407)1747-1764. 12-25. p.; VaML Szvoklir. fase. 1. nr. 2., fase. 1. nr. 4.; Kiss - Tóth - Zágorhidi, 1998. 155., 185., 247. p. 104 Kunc, 1880. 94-95. p. 105 VaML Szvkt. Ktjkv. 1797-1799. 509. p.; VaML Szvkt. Pírok, (1407)1747-1764. 76-79. p.; VaML Szvoklir. fase. 1. nr. 6., fase. 1. nr. 10., fase. 1. nr. 13. 10(1 VaML Szvkt. Ktjkv. 1797-1799. 509. p.; VaML Szvkt. Ktjkv. Mk. 1736-1772. 81. p.; VaML Szvkt. Pírok, (1407)1747-1764. 75-76. p.; Kiss, 1966. 7. lev.; Kiss, 1971. 118. p.; Kiss, 1976. 121. p. 107 VaML Szvkt. Ktjkv. 1797-1799. 509. p.; VaML Szvkt. Pírok, (1407)1747-1764. 76-79. p.; VaML Szvoklir. fase. 1. nr. 6., fase. 1. nr. 10., fase. 1. nr. 13. 108 VaML Szvkt. Ktjkv. 1801-1802. 2/1801. 06. 20. 50
