Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
A város privilégiumai és jogállása a 18. század végén
megyei törvényszékre, majd onnan a Királyi Kúriához fellebbezett és csak 1845-ben lezárult perben megszületett ítélet alapján, a püspökség és Szombathely mezőváros 1845. december 12-én megállapodást kötött egymással, miszerint utóbbi évente 1479 pft4' 13 kr cenzust köteles fizetni földesurának.48 Ugyanezen perben kezdeményezte a püspökség az 1407. évi szabadalomlevélben említett, ám a város által valójában soha nem teljesített hegyvám fizetését. Az ítélet a püspökségnek adott igazat, és az ennek nyomán 1845. december 12-én kelt megállapodásban a város kötelezte magát, hogy 1846-tól kezdve a szőlőhegyen a gyepűn belüli területek, legyen az akár szőlő, akár szántóföld, gyümölcsös, vetemény vagy kaszáló, minden holdja49 után évi 9 pkr-t fizet az uradalomnak, mégpedig az év utolsó napján. Az egyesség kitért arra is, hogy a szőlőhegy területét egy, a püspökség által finanszírozott felméréssel újólag megállapítják, és ez szolgál majd a hegyvámfizetés alapjául.50 1846 márciusában megkezdődött és április végére lezárult a felmérés,’1 amelynek 208 vft 35 kr-t kitevő költségeit azonban - a város és a püspökség közötti megállapodástól eltérően - nem a püspökség, hanem a szőlőhegyi birtokosok fizették meg, mégpedig birtokarányo- san.” Ennek nyomán azután 1846-tól a szombathelyi szőlőhegyen birtokos személyek a bordézsma mellett hegyvámot is fizettek.” Itt jegyezzük meg, hogy Szombathely korszakunk elején, egészen pontosan 1799- től a gabonadézsmát a püspökségtől folyamatosan árendába vette, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy, a bérleti szerződésben rögzített összeg megfizetése ellenében jogot szerzett arra, hogy a város lakóitól a gabonadézsmát ő szedje be.54 1812 áprilisában a városi tanács tudomására jutott, hogy a püspökség a folyó évi gabonadézsmát természetben kívánja beszedni.” Az 1812. április 20-ai tanácsülés „... ezen ízetlen hírre úgy határo4 1 pengőfarint = 2,5 váltóforint. 1 ft = 60 krajcár. 48 VaML Mkir. Kjkv. 626/1845.; VaML Mkir. Kir. 626/1845.; VaML Mkir. Mptir. fase. I. nr. 38.; VaML Szvkt. Ktjkv. 478/1834-1835., 494/1834-1835., 196/1836-1837., 683/1840-1841., 415/1842-1843., 374/1843-1844., 10/1844-1845., 67/1844-1845., 252/1844-1845., 318/1844-1845., 689/1844-1845., 383/1845-1846., 482/1845-1846., 521/1845-1846., 522/1845-1846., 627/1845-1846., 660/18451846., 970/1845-1846., 974/1845-1846., 294/1846/1847.; VaML Szvkt. Ktir. tásc. 166. nr. 113., fasc. 176. nr. 302., fasc. 177. nr. 251., fasc. 177. nr. 485. 42 Hold: területmérték. 1 magyar hold = 1200 bécsi négyszögöl. 1 bécsi négyszögöl = 3,596652 nr. 1 magyar hold = 4315, 9824 m\ Bogdán, 1990. 36., 294-295., 320., 407-408., 578., 585. p. 50 VaML Szvkt. Ktjkv. 627/1845-1846.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 177. nr. 485. 51 VaML Szvkt. Ktjkv. 1062/1845-1846., 11/1846-1847. 52 VaML Szvkt. Ktjkv. 83/1846-1847., 155/1846-1847., 774/1846-1847. 55 VaML Szvkt. Ktjkv. 804/1846-1847., 1038/1846-1847., 1042/1847-1848., 1098/1847-1848.; VaML Szvtjkv. 616 /1848— 1849., 859/1848-1849.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 178. nr. 426., fasc. 179. nr. 410., fasc. 180. nr. 378. 54 VaML Szvkt. Ktjkv. 1797-1799. 456. p., 1799-1801. 10/1800. 03. 19., 8/1801. 02. 14., 1802-1803. 24. p., 1803-1805. 613., 614. p., 1805-1806. 44., 205. p„ 1806-1807. 55-56. p„ 1808-1810. 12., 74., 294296., 454. p., 1810-1812. 10., 30. p„ 1813-1814. 155. p. 55 VaML Szvkt. Ktjkv. 1810 -1812. 613. p. 31
