Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége az 1828. évi országos összeírás tükrében

Ugyanakkor az 1828. évi országos összeírás során Kőszegről és Szombathelyről felvett adatok egybevetése, kiegészülve Körmend mezőváros adataival, egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon a feudalizmus bomlásának végső szakaszában a városi funkciót ellátó települések gazdasági és kereskedelmi jelentőségét a hazai történet- írásban korábban elterjedt, és mind a mai napig, ha nem is uralkodó, de meglévő - és kizárólag kvantitatív adatokra támaszkodó - nézettel ellentétben korántsem az adott településeken élő iparűzők száma és differenciáltsága determinálta, hanem sokkal inkább a települések szűkebb és tágabb környezetének, - Bácskai Vera és Nagy Lajos terminológiája szerint - tiszta és megosztott vonzáskörzetének nagysága, népessége, gazdasági ereje és felvevőképessége, amely területekre - erős kölcsönhatásban az érintett gazdasági térségben fekvő más városi funkciót betöltő településekkel - gazdasági és kereskedelmi szívóhatást tudott kifejteni. Ugyancsak nem mutatható ki direkt összefüggés egy városi funkciót ellátó település kereskedelmi jelentősége, valamint a településen élt kereskedők száma, tőkeereje és jövedelme között. Másként szólva: úgy tűnik, e települések gazdasági és kereskedelmi súlya, valamint az azokban élt, kereskedést folytató személyek száma nem álltak közvetlen és általánosságban érvényes, ok-okozati kapcsolatban egymással.

178