Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - A zsidók lakhatásának kérdése
Ennek jól érezhető jele volt, hogy Szombathelyen városi boltot vehettek bérbe, sőt a városba beköltözött és lakást vagy lakhelyet bérlő zsidókat sem tiltották ki. Az 1787. május 2-án megtartott közgyűlés meghagyta Perl Pinkasz rohonci zsidónak, valamint Holl Jakabnak „... ki is itt városunkban Hegyi Józsefnél szállást fogadott elöl hivattat- ván, néki elöl adatott, hogy itt akar lakni, tehát mindenféle város dolgára el menni, a városbéliek közzé fizetni, és arrul, hogy ha Rohoncon adósságban nincsenek e, az uraság tisztjétől attestatumot hozzanak."5*5 Alig 1 évvel később, az 1788. augusztus 27-ei tanácsülés pedig a városi erdőkben termett gubacs leszedésének jogát a .... szombathelyi Engl Jakab z sidónak ...”’4Í’ 750 vft-ért adta bérbe. A város engedékenyebb álláspontja polgárait arra buzdította, hogy házaikba izraelitákat fogadjanak, amelyet azonban a város vezetése nem nézett jó szemmel. Az 1788. október 8-ai tanácsülés megerősítve az 1774- március 17-én megtartott városi közgyűlés határozatát, elrendelte, hogy az, aki a város tudta és engedélye nélkül házába zsidókat befogad, 4 ft büntetést köteles fizetni, és - szigorú büntetés terhe mellett - Szent György-napig adott időt azon háztulajdonosoknak, akiknél zsidók laktak, hogy azt a tanácsnak bejelentsék.’4' A városban lakó és ott csak átmenetileg tartózkodó zsidók tevékenységét elsősorban azok az iparűzők kifogásolták, akik olyan nyersanyaggal dolgoztak, amellyel a zsidók szívesen és eredményesen kereskedtek. Az 1795. január 11-ei városi közgyűlésen a tobákosok emeltek panaszt a városban kereskedő izraeliták ellen. Amiatt tiltakoztak, hogy a szombathelyi csizmadiák nem tőlük, hanem a házaló zsidóktól vásárolják a kikészített bőröket, amelynek következtében jelentős káraik keletkeztek. A tobákosok azt kérték, hogy a város a zsidókat a házaknál történő kereskedéstől tiltsa el, a csizmadiákat pedig szólítsa fel, hogy a bőröket a jövőben tőlük - mármint a tobákosok- tól - szerezzék be. A közgyűlés megerősítette a Királyi Kúrián 1764- március 14-én megszületett ítélet alapján meghozott, azon korábbi határozatát, mely szerint - a náluk lévő portéka konfiskálásának terhe mellett - a zsidók az országos vásárok idején kívül a városban nem házalhatnak.’48 A szombathelyi püspökséghez tartozó jobbágyfalvak közül a Szombathely közvetlen szomszédságában lévő Operintben és Szentmártonban, továbbá a Batthyány Fü- löp herceg tulajdonát képező Szőkeföldén élt említésreméltó számú zsidó lakosság, akik közül többen a vármegye székhelyen kívántak letelepedni és kereskedni. Az 1790/1791. évi országgyűlés tárgyunk szempontjából fontos törvénycikkelyt alkotott. Az 1791:38. te. ugyanis azt írta elő, hogy az ország területén élő zsidók - kivéve a bányavárosokban élőket - „... azon állapotban, melyben az 1790. évi január elsőjén voltak, megtartassanak és ha netán kizavartattak volna, visszahelyeztessenek.”’49 Megszüle- 545 546 547 548 549 545 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1785-1788. 8/1787. 05. 02. 546 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1788-1791. 1/1788. 08.27. 547 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1772-1776. 123-124. p., 1788-1791. 5/1788. 10. 08. 548 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1793-1795.4/1795.01. 1 1. 549 MTT 1740-1835. 187. p. 145
