Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - A zsidók lakhatásának kérdése
tését követően, közel fél évszázadon keresztül e törvénycikkely szolgált hivatkozási alapul Szombathely város közgyűlésének és tanácsülésének arra, hogy - néhány kivételes esettől eltekintve - visszautasítsák a városban megtelepedni kívánó zsidók ilyen irányú kérelmeit. A kérdéses időpontban, azaz 1790. január 1-jén mindössze egy zsidó - név- szerint Engl Jakab - és családja élt Szombathelyen a város tudtával és engedélyével.”1 Az 1801. június 20-ai tanácsülés - az 1791:38. te-re való hivatkozással, és tekintettel arra, hogy 1790. január 1-jén a városban se lakó, se pedig kolmár és kereskedő' zsidók állandóssan nem laktak, most pedig számossaban ide akarnak magokat helyheztetni... ”551 - elrendelte, hogy 32 ft büntetés terhe mellett senki „... ennek utána se lakóul, se pedig kereskedésképpen zsidót bé fogadni ...”’52 ne merészeljen. Ezt a döntést azzal egészítették ki, hogy Engl Jakab zsidónak - aki egy, a Móricz Jánossal megkötött szerződés alapján 1798. január 1-jétől 1801. december 31-éig nála lakott - a szerződés érvényességének letelte után, továbbá a néhai Rodmayer Ignác örököseinek Gyöngyös utcai házánál lakó Khon Lobi nevű zsidónak, szintúgy szerződésének lejárta után ki kell költöznie a városból.”5 Utóbbi házbérlet előzménye az volt, hogy 1800. június 28-ai tanácsülésen Porlitz Wolf zsidó csak amiatt kapott engedélyt, hogy a Rodmayer örökösök házát Szent Mihály-naptól, évi 150 vft-ért árendába vegye, mert más személy nem kívánta azt bérbe venni. Porlitzot kötelezték, hogy a házat tartsa tisztán, és a ráeső kvártélyt biztosítsa.”4 555 Miután azonban Porlitz a házat 1801 Szent György napjától már nem kívánta árendálni, azt a már 3 éve a városban lakó Khon Lobi vehette 1801. április 24- étől 1802. április 24-éig - mégpedig előre lefizetendő 160 ft-ért - bérbe.’” A határozat érdekessége, hogy az árendás szerződésének lejárta után kitessékelni tervezett egyik izraelita, Engl Jakab már 1790. január 1-jén is a városban lakott, mégpedig a tanács tudtával és beleegyezésével. Khon Lobi két fia, ifj. Khon Lobi és Khon Sámuel azzal a kéréssel fordultak az 1808. január 13-ai szombathelyi tanácsüléshez, hogy engedélyezze számukra a városban való állandó lakhatást és kereskedést. A tanácsülés helyt adott a kérelemnek, de külön kihangsúlyozta, hogy szoros kivételről van szó, amelyre csak azért kerülhet sor, mert a két kérelmező és apjuk önfeláldozó és példás módon vettek részt az 1804- március 19-én a városban kitört tűzvész felszámolásában. A tanácsülés tehát engedélyezte, hogy a kérelmezők egy háznál, azaz közös háztartásban lakjanak, és kereskedjenek, de előírta, hogy tartoznak minden rájuk eső terhet viselni és teljesíteni, továbbá józan és jámbor magaviseletét tanúsítani.556 55U VaML Szvkt. Ktjkv. 1816-1817. 191. p. 551 VaML Szvkt. Ktjkv. 1801-1802. 1/1801. 06. 20. 554 VaML Szvkt. Ktjkv. 1799-1801. 1/1800. 06. 28. 555 VaML Szvkt. Ktjkv. 1799-1801.3/1801.02.04. 556 VaML Szvkt. Ktjkv. 1807-1808. 245-246. p.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 133. nr. 82. 146
