Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - Egy szombathelyi kereskedő és családja felemelkedése a 19. században
Mindez azt jelenti, hogy 1845 és 1848 között Horváth Boldizsár a város főjegy- zőjeként, apja és apósa pedig belsó'tanácsosként vette ki részét Szombathely város életének irányításából. Horváth Boldizsárt - akinek döntő' szerepet vállalt az 1848. március 17-ére datált 16 pontból álló petíciónak a megfogalmazásában és összeállításában55' - az 1848. áprilisi törvénycikkelyek szentesítése után, május 25-én megtartott egyébként is esedékes tisztújító közgyűlésen - amelyen apja, Horváth József városi képviselő lett - közfelkiáltással ismét főjegyzővé és levéltárnokká választották.’!h E tisztségeket azonban Horváth Boldizsár nem sokáig tölthette be, mivel még 1 hónap sem telt el, amikor 1848. június 23-án a szombathelyi kerület országgyűlési képviselője lett,539 és jegyzőjeként mindvégig részt vett az első népképviseleti országgyűlés munkájában.’40 Időközben Horváth Boldizsárt az 1848/1849. évi népképviseleti országgyűlésen kifejtett tevékenysége miatt a világosi fegyverletétel után - bár szülővárosa részint apja, részint pedig saját kérésére 1849 októbere és 1853 júniusa között több alkalommal is igyekezett Horváth Boldizsár 1848. június előtti működéséről és tevékenységéről olyan tartalmú igazolást adni, amely az egykori főjegyzőt igazán jó színben tűnteti fel - bíróság elé állították, ám az időközben kiadott amnesztia következtében megmenekült a börtönbüntetéstől. Miután azonban 1853-ban az ügyvédi tevékenység gyakorlásától eltiltották, a következő évben új ügyvédi vizsgát kényszerült tenni. Ezt követően Batthyány Fülöp herceg körmendi uradalmának jogtanácsosaként dolgozott. Az 1850-es években ismeretségbe, majd mind szorosabb kapcsolatba került Deák Ferenccel, és vélhetően ennek köszönhetően meghívást kapott az 1861 elején megtartott országbírói értekezletre. Kiváló jogi felkészültségét és remek szónoki képességeit 1861-ben, majd pedig 1865-ben is országgyűlési képviselőként kamatoztatta. Deák híveként és munkatársaként tevékeny szerepet játszott a kiegyezés előkészítésében, és valójában nem okozott meglepetést, hogy 1867-ben ő kapta meg az igazságügy-miniszteri tárcát. A misztérium élén eltöltött valamivel több, mint 4 esztendő alatt több, nagyfontosságú, és az ország későbbi életét is jelentősen befolyásoló döntés előkészítése és végrehajtása fűződik nevéhez. 1861-ben az MTA levelező, 1868-ban pedig tiszteletbeli tagjává választották. 1871 és 1877 között a Magyar Földhitel Részvénytársaság elnöke, és a politikai élettől 1892-ben történt visszavonulásáig országgyűlési képviselő volt. Több, jelentős, jogi tárgyú tanulmányt és cikket publikált. Horváth Boldizsár 77 éves korában, 1898. október 28-án Budapesten hunyt el, és október 30-án a Kerepesi úti temetőben, 1872-ben elhalálozott apjával és ugyancsak 1872-ben meghalt feleségével közös sírba temették el. Gyermekei közül, Jenő a Budapesti Királyi Tábla tanácselnöke lett, Gizella Eötvös Loránd báróhoz, Emília Láng Lajos báróhoz, egyetemi tanárhoz és a képviselőház * * * * 537 538 539 540 A szombathelyi 16 pont megszületésére és Horváth Boldizsár szerepére vonatkozóan lásd: Tilcsik, 1989. VaML Szvkjkv. 1/1848-1849. VaML Szvvjkv, 1848. Beér, 1954. 149., 168., 384-, 412., 525., 845., 851., 870. p. 142
