Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - A zálogbirtokok és zálogbirtokosok - Kőszegi uradalom

Sopronkertes, Szarvkő, Kismarton esetében volt már szó.

160 Itteni építkezéseire a Rómából császárként visszatérő III. Frigyes 1500 magyar aranyforintot hagyott jóvá.

101 1459-ben Friedrich Zengert Kőszeg császári kapitánya, aki Rohonccal együtt 800 aranyat fizetett a császárnak.

162 Az 1463. évi, soproni békeszerződés a várost és az uradalmat III. Frigyes kezén hagyta, állítólag ebben az időben Bernát von Krabatsdorf volt a kőszegi kapitány.

163 Garai László özvegye ekkor hiábavaló kísérletet tett Lánzsér, Kőszeg és Rohonc visszaszerzésére.

164 Az 1445-től III. Frigyes birtokában lévő Kőszeget Mátyás 1482-ben hódította vissza.

163 Tőle III. Frigyes akkori kőszegi kapitánya, Christoph Rottaler szabad elvonulást kapott. A magyar uralkodó a Batthyány család címerszerző ősét, Batthyány Boldizsárt helyezte a várkapitányi tisztségbe, aki 1490 őszén familiárisát, Cholnoki Albert várnagyot bízta meg a vár irányításával. Ekkor már Corvin Jánosé volt Kőszeg, de I. Miksa magyarországi hadjárata során azonban Cholnoki várnagy feladta a várost. Batthyány Boldizsárnak külön tisztáznia kellett magát embere árulásáért.

166 Az 1491-ben született, pozsonyi békeszerződés Kőszeget már a Habsburgoknak ítélt várak, uradalmak és helyek között sorolta fel. III. Frigyes 1492-ben Siegmund és Heinrich Prüschenknek adta,

167 akik már Kismarton, Fraknó, Kabold és Borostyánkő esetében is élvezték III. Frigyes támogatását és viszont. Az idősebb testvér, Siegmund Prüschenk 1500-ben bekövetkezett halála után Heinrich vette át a kőszegi uradalmat. Az 1500-as évek elején a kutatók szerint nagyszabású építkezések voltak Kőszegen.

168 A vár élén 1503-ban Friedrich Herber kapitány állt, akinek ekkor az alsó-ausztriai vicedomus hivatalába 100 aranyforintot kellett befizetni.

169 1514-ben a cseh Peter Mrakschi (Mrakse), 1518-ban viszont Sárkány Ambrus volt birtokosa.

170 1526-ban Báthori István nádor szedte Kőszeg jövedelmeit.

171 1529-ben Mária királyné még a győri tizedet is használta, noha a szerződések sem az egyházi tizedet, sem pedig a törökadót nem sorolták a Habsburg-zálogok közé.

172 Ugyanebben az évben Erdődy Péter védtelenül hagyta Kőszeg '* Engel, 1996.1. köt. 351. p. 161 Birk, 1853. Nr. 10.; Haller-Reiffenstein, 1992. 121. p. 162 Horváth F.. 1984. 574. p. 165 Bakay, 2001. 174. p. 164 Teleki, 1852. 516-518. p. 165 Rázsó, 1984. 128. p.; ÁgostonM., 1990. 515-516. p. 166 Solymosi, 1983. 94-96. p.; Wiesflecker, 1959. 49. p. 167 Fimhaber, 1849. 131-132. p.; Mentényi, 1992. 379. p.; Mentényi, 2000. 20-21. p. 168 Lelkes I., 1960. 42-43. p. 169 Horváth F., 1984. 574. p.; Mentényi, 1992. 379. p. 11 VaML KFL Tk. Lvt. 179. sz. Abschriften. 149-150. p. Peter Maraxi Ritter von Meilberg, Hawptmann zu Günss levele. Graz, 1514. máj. 24171 Szekfu, 1943. 17. p. 172 Horváth F., 1984. 575. p. 44