Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - A zálogbirtokok és zálogbirtokosok - Kőszegi uradalom
várát, majd bátyjához, Erdó'dy Simonhoz pártolt át. 1 ' 3 1548-ban az országgyűlés eredménytelenül kérte Erdó'dy Kőszegre vonatkozó jogainak felülvizsgálatát. 174 Ezt követó'en Jurisics Miklós 1529 és 1543 között az uradalom és a város zálogát is megkapta, akit Kó'szeg 1532. évi török ostroma után jutott be a „Herrenhaus"-ba. 17D Halála után, 1544 és 1545 között Kőszeg és uradalma közvetlenül az Alsó-Ausztriai Kamara igazgatása alá került, majd 2 évre Jurisics Miklós testvérének fiai, Nikolaus és Hans Jurisics kapták zálogba, mert a zálog örökjoga az oldalágra is kiterjedt. 176 Tőlük a kaboldi báró, a kismartoni, a szarvkői és a kaboldi uradalmakban már érdekelt Hans von Weispriach váltotta meg az uradalmat 1547-ben. 1 ' 7 Christoph Teufel, Weispraich báró veje már 1548-tól mint az uradalom provizora vezette a birtokot, de 1550 és 1556 között annak tényleges zálogbirtokosa volt. 178 Jurisics unokaöccsei közül neuhofi Nikolaus Jurisics 1556 és 1572 között ismét megkapta az uradalom zálogát az Alsó-Ausztriai Kamarától. Veje, Franz von Schönaich Sziléziába távozott, így 1572 és 1576 között valószínű, hogy ismét kamarai kezelésben találni a kőszegi birtokot. 179 1572-től az AlsóAusztriai Kamara Kőszeg városát közvetlen kamarai kezelésben hagyta. Ezután devecseri Csoron János, Hans von Weispriach másik veje vitte az uradalmat 1576 és 1584 között, akit két leánya, devecseri Csoron Anna és Csoron Margit követett 1585 és 1586 között. 1586-ban Nádasdyné devecseri Csoron Margit kapta Kőszeg uradalmának zálogát, akitől rimaszécsi Széchy Tamás gróf révén a Széchy családhoz jutott. 160 Végül 1645-ben Széchyné Forgách Margit fia, Széchy Dénes gróf váltotta meg az uradalmat. 181 1647-ben az uradalmat és a várost visszacsatolták az anyaországhoz. Kőszeg városát pedig III. Ferdinánd 1648-ban Kismartonnal együtt szabad királyi várossá emelte. Ezt a tényt 1649-ben az országgyűlés is becikkelyezte. 182 Ami valamennyi zálogbirtoktól megkülönbözteti a kőszegit, az a zálogbirtokosok, adminisztrátorok nagy fluktuációja. Ugyanakkor hasonlóvá teszi Kaboldhoz, mert a 16. század harmadik negyedétől már csak magyar zálogbirtokosok kerültek Kőszeg zálogába illetőleg birtokába. Meg kell jegyezni, hogy Kőszeg és Rohonc uradalma közé mindvégig beékelődött a lékai uradalom, amely ezzel a felsorolt uradalmak közül az egyetlen volt, amelynek nem volt közvetlen kapcsolata Alsó-Ausztriával. '"Taucher, 1932. 9. p. 174 I. Ferdinánd 1548. évi decretuma 69. te. MT, 1526-1608. 251. p. 175 ÖStA FHKA AHK NOHA G-68/A. Herrschaft., G-68/B. Sradt. Bécs, 1530. jún. 27. 1-5. fol.; VaML KFLTk. Lvt. 59. sz. Kőszeg, 1537. okt 26.; Barcza, 1935. 176 ÖStA FHKA AHK NOHA G-68/A. Herrschaft. Bécs, 1540. jan. 13. 24. fol. 177 VaML KFL KVT Act. Misc. Bécs, 1547. aug. 2. 178 ÖStA FHKA AHK NOHA G-68/A. Herrschaft. Bécs, 1550. máj. 30. 119-128. fol. 179 ÖStA FHKA AHK NOHA G-68/A. Herrschaft. Bécs, 1556.jan.13 . 171-195. fol.; 1572. ápr. 26.-1576. ápr. 3. 610-977. fol. 180 ÖStA FHKA AHK NOHA G-68/A. Herrschaft. Bécs, 1586. júl. 11. 1143-1146. fol.; VaML KFL KVT Act. Misc. Bécs, 1616. máj. 31. 181 Chernél, 1878. 74-75. p. 182 III. Ferdinánd 1649. évi decretuma. 39., 40. te. MT, 1608-1657. 547. p. 45
