Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Uradalom és város konfliktusa - A kismartoni és kőszegi tanulságok

folyamodott, amelyet később nem is alkalmazott többé. Ugyanis sem a kormányszéki vegyes küldöttrendszer, sem az elnöki döntési rendszer nem volt életképes, mert összekeverte az alsó és a felső szintet. Kizárólag a tagolt rendszernek volt jövője, amelyben a kormányszék, az uradalom és a város, vagy a kormányszék és a város alkotta a felügyeleti hierarchiát, miként a két város ezt később meg is tapasztalta. Már említettük, hogy Kőszegen felülreprezentált német kisebbség élt. Az úgynevezett „Wochenpfenig" adóból egészen véletlenül derült ki, hogy 1569-ben a 10 éven felüliek 1413-an voltak a városban, kivéve a bírót és háznépét, az egyházi embereket és az alamizsnából élőket.

313 Néhány évvel később, 1575-ben felállt a kőszegi polgárőrsereg,

316 amelynek összetétele, ha nem is nagy, de magyar többségre utal. A lényeg az, hogy a németség a tisztségek hierarchiájában felfelé haladva sokkal erőteljesebben képviseltette magát. így például a fertálymesteri tisztségben a németség 94,5%kal, a magyarság 5,5%-kal szerepel, míg a tizedlegényeknél fordított volt az arány. Itt 61,2% volt a magyar és 38,% a német elem.

317 Ez a felülreprezentáltság az önkormányzati testületeknél és hivataloknál is érezhető volt. Mint láttuk, Dauchner jegyző a papválasztás kérdésében a német kisebbség érdekében egyezséget kötött az uradalommal. Azzal a neuhofi Nicolaus Jurisiccsal, aki viszont a tartományi kormányszéket igyekezett biztosítani, hogy ő a térségben a „Vatterlanndt"

il8 érdekeit védi, amelyen az alsó-ausztriai tartományt értette. Amikor pedig a Kőszeg jogellenes bíráskodási gyakorlatát támadta, akkor azt állította, hogy a császári jog, tartományi jog- és törvénykezési rend ellenére „wider Recht, Lanndt- und gerichtsordnung

,il9 bíráskodik. Ez azt mutatja, hogy a zálogtérségben erre az időre már kialakult a tartomány tudat. 1540 óta már létezett az alsó-ausztriai tartományi szabályzat.

320 Volt tehát jogforrás, amire hivatkozni lehetett, amihez a kormányszéki és kamarai bizottságok is igazodtak utasításaikban. Amelyre hivatkozva az uradalom az ellenőrző szerepet magának igényelte. Továbbá amelyre utalva - az augsburgi vallásbéke elveit is figyelembe véve - Dauchner jegyző a felülreprezentált, kőszegi német kisebbség részérdekeit a tartományéval összekapcsolta. Ez volt az egyetlen, amelyben megegyezésre hajlott. Ugyanakkor a város önkormányzatiságát nem adta fel, sőt éppen azon dolgozott, hogy átállítsa a várost a tartományi jogrendre. Ezt egyébként a vármegye is tapasztalhatta. Az uradalomhoz tartozó Locsmánd (Lutzmannsburg) egyik malmának felbecslését 1584-ben azért nem tudta elvégezni az egyik Vas vármegyei szolgabíró, mert a birtok osztrák zálogon volt. így a jobbágyok oda fizették az adót, minek következtében a visszaváltásig ott az osztrák jog marad érvényben. A szolgabíróinak ennélfogva nem volt semmi hatásköre.

321 >,D VaML KFL KVT Act. Misc. Bécs, 1569. jún. 3. 316 VaML KFL KVA Ak. Conscriptiones. Kö. 510-512. Musterregister, 1575. 317 Bariska, 1986a. 48-49. p. 318 VaML KFL KVT Act. Misc. Kőszeg 1570. júl. 10. után. 3iq VaML KFL KVT Act. Misc. Kőszeg, 1571. marc, után, 2. sz. 320 Hellbling, 1956. 280-281. p. 321 Tóth P., 1994.152-153. p. 76