Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Uradalom és város konfliktusa - A kismartoni és kőszegi tanulságok

Valószínű, hogy az uradalom közvetítő-ellenőrző szerepe meg is valósult volna, ha Kőszeg nem nyúlt volna más eszközökhöz. Ebből a csaknem reménytelen helyzetéből az mentette meg, hogy komoly kölcsönöket bocsátott Károly főherceg rendelkezésére.

322 A város inkább vállalta a hitelfelvétek, de a szorongatott helyzetéből szabadulni akart.

323 Ezek után Károly főherceg védelmébe vette a Kőszeget az uradalommal szemben.

324 II. Miksa magatartása nyomban megváltozott, és a főherceg közbenjárására 1570. július 10-én lényegesen kedvezőbb utasításokat adott ki. Az uralkodó Kőszegnél hagyta a hagyatéki leltár készítésének jogát, a gyámügy kezelését, a polgárok szabad költözködésének jogát és a telekkönyv adminisztrációját.

325 Az udvarnál pénzzel mindent el lehetett intézni. Ez ugyan nem helyettesítette a tárgyalásokat, nem pótolta a két fél érdekképviseletét sem, ugyanakkor igen hatásosnak bizonyult az akkori érdekkijáró rendszerben. Kismarton esetében még cifrább volt a történet. II. Miksát ugyanis meggyőzték, hogy se a kismartoni, se a fraknói uradalmat ne adja tovább alzálogba. A terv az volt, hogy mindkét uradalmat közvetlenül az AlsóAusztriai Kamara alá rendelik. A Weispriach-örökösök azonban 15.000 aranyforintnál többet követeltek az uradalom tényleges értékénél. Itt érdemes egy problémára külön is felhívni a figyelmet. Ez pedig az uradalom zálogösszege, a „Pfandschilling". A Bécsi Udvari Kamara levéltára ebből a szempontból szerencsére adatgazdag és informatív. Néhány példával most azt szeretnénk bemutatni, hogy tulajdonképpen mi is volt a zálogösszeg, mit kell érteni rajta. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy mit tartalmazott a zálogkosár. Ennek ismeretében ugyanis érthetővé válik a kutató zavara is, mivel a zálog valójában olyan tételekből állt, amelyeknek olykor semmi köze nem volt tényleges értékhez. Erre jó példa, hogy neuhofi Jurisics milyen tételekkel vette át Christoph Teufeltől az uradalmat. Másként szólva, hogy az Alsó-Ausztriai Kamara milyen zálogkosarat készített az uradalom átadására: ! SOR- i JOGCÍM GULDEN /ARANYFORINT ÖSSZEG | SZÁM I 1. | Christoph Teufeltől átvett teher 12.000 2. i Christoph Teufel egyéb adósságai 3.000 3. j Építkezési kiadások 5.055 4- A Svetkovits-féle kegydíj 16.000 Végösszeg 36.055 5. táblázat A kőszegi uradalom zálogösszegének szerkezete 1556-ban VaML KFL KVT Act. Misc. Bécsújhely, 1570. nov. 22. VaML KFL KVT Act. Misc. Bécs, 1571. dec. 12. Két kőszegi család, a Kalmár és az Inckhofer család nagyobb részt is vállalt ebből. ÖStA FHKA AHK NOHA G-68./B. Stadt. Bécs, 1570. júl. 11. 116-140. fol; VaML KFL KVT Act. Misc. Korneuburg, 1570. nov. 4. ÖStA FHKA AHK NÖHA G-68./B. Stadt. Bécs, 1570. júl. 10. 131-146. fol. 77