Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Uradalom és város konfliktusa

szerzett a Száva vidéki, Habsburg-irányítás alá került végvárak védelmének megszervezésében. Annak is megvolt a maga jelentősége, hogy horvát-szlavón határvédelem Krajna, Stájerország és Karintia rendjeinek illetőleg a főherceg irányítása alá került.

2,s Nemcsak a záloghelyek vár- és városkapitányai, hanem az I. Ferdinándhoz pártolt nyugat-magyarországi főurak, így Batthyány Ferenc és Nádasdy Ferenc is csatlakozott a horvát-szlavón és az örökös tartományok kínálta összefogáshoz. 1566-ban Kőszeg Kismartonnal, Sopronnal, a Lajta menti Bruckkal, Hamburggal és Tulln városával, valamint Klosterneuburggal, Steinnel és Kremsszel került II. Miksa mandátuma listájára.

2

^

9 Olyan városokkal tehát, amelyek Bécset mintegy kifli alakban elhelyezkedve vették körül. Szigetvár eleste után ugyanis a legkisebb bázis jelentősége is felértékelődött, mely azonban már az Udvari Haditanács irányítása alatt történt. Ekkorra már a Habsburg-zálogon lévő Kőszeg városa telekkatonasággal vagy ezt megváltandó -„Anschlag des Dreissigisten mans, des Zehendten mans, des fünfften mans" -, azaz minden harmincadik, tizedik vagy ötödik ember után fizetendő hadbaszállási adóval járult a hozzá a védelemhez.

260 Természetesen itt nem a magyar telekkatonaság szisztémájára kell gondolni, amelyben a királyi városokat egyébként sem a szokásos kulcs alkalmazásával mozgósították

261

. A zálogon lévő városok ezen kívül fizették a rendkívüli hadiadót, a kanizsai segélypénzt és az önkéntes török segélyt.-6 Zálogvárosaink a hadiadót tekintve integrálódtak az osztrák adórendszerbe. Az úgynevezett labor gratuitus, {„Gebau der Burg Wien") és forspont teljesítésében is vagy éppen kölcsönök folyósításában. Az általában elmondható, hogy ezeknek a városi háborús terheknek mind a szerkezete, mind nagyságrendje hasonló volt a hazai gyakorlathoz.

263 URADALOM ÉS VÁROS KONFLIKTUSA Egyértelmű tény, hogy a magyar és az osztrák várostörténeti kategóriák között nincs mindenben megfelelés. A térség történetében „érdekelt" burgenlandi várostörténészek a következő kategóriákat alkalmazták: szabad királyi város, királyi város és privilegizált vásártartó helyek, valamint mezőváros.

264 E kategóriák ugyan a magyarországi várostörténeti iskolák révén kerültek az osztrák kutatók eszköztárába, úgy tűnik azonban, hogy osztályozó erejükből mit sem veszítettek. Ezzel szemben a magyar várostörténet egyik kiemelkedő kutatója, Kubinyi András több tanulmányban utalt már a fenti kategóriák használatának nehézségeire.

265 A bizonytalan tartalmú és használatú kategóriák he250 PálfJy, 1996. 173-178. p.; Roth, 1986. 213-214. p. 259 VaML KFL KVT Act. Misc. II. Miksa mandátuma. Bécs, 1566. okt. 7. 260 VaML KFL KVA Ak. Conscription«. Kőfszeg] 510-512. 40-48. íol.; VaML KFL KVT Act. Misc. Anschlag des Aufpots. Kőszeg, 1556. Jul. 22.; Németh, 2000. 261 Kubinyi, 2000. 77. p. 262 Banska, 1992a. 263 Kubinyi, 1993. 155-158. p. 264 Pricklet, H., 1996. 22. p. 265 Kubinyi, 1990. 319-321. p.; Kubinyi, 1996b. 130-134. p. 66