Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Záloghelyek és a történeti irodalom - Otto Brunner 15-17. századi Közép-Európa-elemzése

Otto Aull közleménye tehát minden, itt nem részletezett aktuálpolitikai következtetése ellenére gondolatgazdag. Ez az alig 20 oldalas tanulmány egyoldalúsága ellenére bizonyos értelemben mintául szolgált a további kutatásoknak. Aull ráadásul jelentős osztrák, német és magyar forráskiadványokat, valamint irodalmat nézett át: ismerte Csánki Dezső, Fraknói Vilmos, Házi Jenő, Katona István, Mohi Adolf, Nagy Imre, Pór Antal, Thirring Gusztáv, Virágh Elek, továbbá Bubics Zsigmond és Merényi Lajos forráskiadásait és műveit. A vonatkozó osztrák és német irodalom mellett tehát hasznosította a cikk írásakor elérhető magyar művek javát. Nem a felkészültségével, hanem az elfogultságával volt baj, ezért az általa áttekintett anyag jobb, mint amennyit hasznosítani tudott belőle. Otto Brunner 15-17' századi Közép-Európa elemzése Otto Brunner a német (osztrák) középkor egyik legjobb ismerője. „Land und Herrschaft" című főműve több kiadást élt meg.

18 Erről a nagyhatású műről írta Engel Pál, hogy a magyar történetírásban azonban - Komjáthy Miklós összefoglalóját kivéve már nem talált visszhangra,

19 pedig Brunner adta mindez ideig a középkori tartományés államalakulatok területi szerveződésének legátfogóbb elemzését. Brunner a Burgenlandról szóló tanulmányát 1951-ben, a tartomány fennállása 30. évfordulójára írta meg.

20 Ekkor még nem létezett az „Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes" sorozat, amelynek első kötete 1954-ben, a második 1963-ban, míg a harmadik és részkötetei Észak-Burgenland igazgatási körzeteiről 1981-ben, illetőleg 1993-ban jelentek meg.

21 Brunner tehát még nem rendelkezett a részletkutatásokkal, ugyanakkor alkata szerint is a nagy összefüggések felől közelítette meg Burgenland történetét. Minthogy tartományi komiánymegrendelésre írta munkáját, a Burgenland-fogalom itt is átveszi a történeti Nyugat-Magyarország helyét. Ez a történelmietlen fogalombehelyettesítés kötelező lett. Ettől eltekintve a nyugat-magyarországi záloghelyek történetének magyarázatában neki köszönhető a legjobb, európai távlatú áttekintés. Alaptétele szerint csak nagy távlatokból érthető meg a határtérség: „doch wird sich erwiesen, daß das Schicksal dieses Grenzraumes nur in solchen weit ausgreifenden Zusammenhängen verstanden werden kann".

11 Brunner valóban azoknak a messzire ható összefüggéseknek a feltárására vállalkozott, amelyek nélkül nem érthető e határtérség sorsa sem. Idevágó cikkében az a nagyszerű, hogy korábbi burgenlandi részismereteit nagy összefüggésekben oldotta fel.

23 Emellett Brunnerről tudni kell, hogy szakmai teljesítménye akkor is vitathatatlan, ha főműve első, 1942. évi megjelenésekor félreérthetetlen gesztusokat tett a nagynémet gondolat érdekében. Brunner ezúttal mindenekelőtt Habsburg-szemszögből írt, ezért amikor délkeleti politikáról értekezik, azon jobbára Magyarországot, a horvát-szlavón térséget és a Balkánt 10 Brunner, 1943. 19 Engel, 1989b. 116. p.; Komjáthy, 1945/1946. 20 Brunner, 1951. 292. p. 21 Peischy, 1996.41. p. 22 Brunner, 1951. 245. p. 2! Brunner-Hala, 1941. 28-29. p. IS