Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
A visszacsatolás és annak ára - Kőszeg példája
esélyeit nem növelte. Kényszerítően hatott azonban rá annak 25.000 rajnai aranyforintnak a fizetési kötelezettsége, amit az udvar követelt. Ez volt az ára a szabadságnak. Pálffy gróf szerint azonban III. Ferdinánd 10 nappal korábban a következőket nyilatkozta: „belangent die Reincorporation der Statt zu dem Königreich Hungam, wöilen Ihr Mayestät in keinen Zweifel mehr ziehen, sondern steiff unci fest halten, das Jus Privatum aber (das ist das Aigenthumb) haben Sie für sich behalten". Ez az idézet egészen világossá tette az uralkodó azon szándékát, hogy a várost sem Nádasdynak, sem Széchynek nem akarta kiárusítani, hanem város tulajdonjogát fenn akarta tartani. Kőszeg annak tudatában hozta meg tehát a döntést a váltságdíjról, hogy ismerte III. Ferdinánd álláspontját. Másként szólva: létrejött az érdekegyesítés az udvar és a város között. Enélkül nem lehetne megérteni, hogy a nyugat-magyarországi aulikus nemesség olyan reprezentánsa, mint Nádasdy vagy Széchy miért nem kapott szabadkezet Kőszeg kivásárlására. Ez a magyarázata a kőszegi példának. Ez ad magyarázatot arra, hogy sem a Nádasdy-féle határvita, sem pedig a Széchy-féle hegyvámper nem volt elválasztható a szabad királyi státusz ügyétől. Az ugyanis mindenképpen feltűnő volt, hogy Kőszeg 1647 októbere és 1648 novembere között Pozsonyba, Linzbe, Prágába és Bécsbe küldött képviselői - mindenekelőtt Szvetics András, Nováky János szenátorok és Jacob Schweiger jegyző - mind a magyar, mind a Habsburg-kormányzati szerveknél feltétlen támogatást élveztek. 1648 januárjában Széchy-féle hegyvámper halasztására példának okáért Pálffy országbíró adott ki parancslevelet Meszlényi Benedek vasi alispánnak. 626 Néhány nappal később pedig Szelepcsényi György kancellár intézte el, hogy a Kőszeg ellen beadott ügyeket az uralkodó határozatának megérkezéséig fel kell függeszteni. 62 ' 1648. március 6-án meg is érkezett III. Ferdinánd utasítása, amelyben a Széchy-féle hegyvámper újratárgyalását rendelte el a Vas vármegyei sedrián, 628 jóllehet a közgyűlés egyszer már elmarasztaló ítéletet hozott Kőszegre nézve. Lippay Gáspár, a kamara elnöke saját maga fogalmazta az uralkodóhoz azt latin nyelvű levelet, amelyben Kőszegnek ugyanazon szabadságokat kérte, mint Pozsonyé vagy Soproné. Ugyancsak ő levelezett a győri püspökkel is tized ügyében. 620 Az viszont kifejezetten Draskovich János gróf nádornak, Pálffy Pál gróf országbírónak és Lippay Gáspár kamaraelnöknek volt köszönhető, hogy 1648 júniusában Prágából megérkeztek a vasi sedriára is a kőszegi védlevelek. 630 III. Ferdinánd és Kőszeg között természetesen csak közvetett módon folyt az alku a város megváltásáról, melynek részleteit Pálffy Pál gróf nádor és Vitnyédi István dolgozta ki. 631 Kőszegnek 2 évébe került, hogy 1648. december 5-én Vas vármegye rendjei - így többek között Nádasdy Ferenc gróf főispán, valamit Nádasdy Balázs és Meszlényi 625 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 49. p. Kőszeg, 1648. aug. 13. 626 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 151-152. p. Kőszeg, 1648. jan. 28. 627 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 155. p. Kőszeg, 1648. jan. 30. 628 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 175-176. p. Kőszeg, 1648. márc. 6. 620 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 191-195. p. Kőszeg, 1648. márc. 22. 630 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 4L p. Kőszeg, 1648. jún. 30. 651 Banska, 2001b. 26-27. P . 144
