Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Az önkormányzatiság Kismartonban és Kőszegen - Az önkormányzati hivatalok és tisztségek
őrséget. 13 ' A kőszegi szervezetről sok adat maradt fenn, hiszen ekkor született meg a városkapitányság intézménye is. Összetett, a kapukra és a bástyákra méretezett szervezetet hoztak létre. A táblázatban szereplő valamennyi tisztség szerepelt benne, jószerével pontos utasításokkal. 558 Úgy tűnik azonban, hogy létrehozni könnyebb volt, mint működtetni. Sok olyan adatunk van, amelyek szerint nem kevés gonddal járt ismételt felállítása, csakúgy, mint a városkapitány választása.' 19 Sőt, arra is volt példa, hogy engedetlenség rombolta a hatékony működtetést. Amikor 1619-ben a cseh rendi felkelés híre elérkezett Kőszegre, elrendelték a tizedregiszter felolvasását: „darauf hat rnan daß Rottregister veríe.sen". 340 Annak követelése is előfordult, hogy egyhangúlag válasszák meg a városkapitányt, és az olyan személy legyen, akinek valóban engedelmeskednek. 341 Mindez arra utal, hogy belső ellentétek feszítették az 1575-ben létrehozott kereteket, sőt egy ideig eltartott, amíg a városbírói és a városkapitányi hatáskörök véglegesen tisztázódtak. Az 1575. évi szervezet létrehozásának óriási jelentősége azonban az igazgatásban is mérhető volt. Ekkor állították fel a tizedrendszert, azaz a három városrészt ekkor osztották fel tizedekre, melyek élén álltak a tizedmesterek, akik viszont a fertálymestereknek vag)' hadnagyoknak feleltek. Nekik nagy szerepük volt az igazgatás és rendészet működtetésében is. Ezért a fertály- és tizedrendszer hosszú évszázadokig fenn is maradt. 342 Az 1619-ben felállított kismartoni „Schützengesellschaft" funkciója nevével ellentétben több volt, mint lövészet. 343 A különböző forrásokból fennmaradt tisztségek (12. táblázat) pedig egyértelművé teszik a szervezet egykori tagoltságát. Ez is arra utal, hogy az igazgatás mellett a védelem és rendészeti funkciók önállósulásában is kifejeződött az uradalomról való leválás folyamata. Feltűnő ugyanakkor, hogy a két város közül csak Kőszegen alakult ki a tizedrendszer. Itt kell röviden kitérnünk a vár- és városkapitányság kérdésére, valamint a hatásköri összeütközés következményeire. A városkapitányság intézménye - nem rendészeti, hanem katonai jellege miatt - a térség különleges hivatala volt. Mindenekelőtt azért, mert eleinte nem választott, hanem az uralkodó által kijelölt személy töltött be. A tisztség jelentőségére utal Sopron esete. Mátyás magyar, osztrák és cseh nemeseket, zsoldosokat helyezett a városkapitányi székbe. Ezek a városkapitányok azonban a választott tisztek és testületek fölé kerekedtek, városúrként viselkedtek. 344 Előfordult, hogy a városkapitányok a Sopron megyei főispáni tisztséget is betöltötték, azaz egyszerre két fontos tisztség birtokában voltak. Önállósulásukat nemcsak a város autonómiája sínylette meg, hanem a határszéli konfliktusokba is magukkal „rántották" a várost. 331 VaML KFL KVA Ak. Conscriptiones. Kö. 510-512. Musterregister, 1575.; Homma, 1963. 339-340. p. 538 Bariska, 1986a. 27-41. p. 3,0 VaML KFL KVT Olésjkv., 1603-1612., 1614. 311. tol. Kőszeg, 1611. nov. 20. 540 VaML KFL KVTÜlésjkv., 1618-1628. 173. fol. Kőszeg, 1619. jún. 9. 541 VaML KFL KVTÜlésjkv., 1618-1628. 200. fol. Kőszeg, 1619. nov. 10. 542 Csizmadia, 1942. 4-22. p. 543 Homma, 1963. 339. p. 544 Kubinyi, 1979. 13-14- p. 122
