Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - További tanulságok

Az 1533 szeptemberében megfogalmazott végrendelet például „nach Statbrauch", azaz a városi jogszokás szerint készült. Ezért a regcsztában szereplő fordítás - miszerint a végrendelet a szokásjog szerint készült - félrevezető,

487 mert ebben az ügyben nem az országos szokásjog alapján hoztak Sopronban a határozatot. Helyesen tehát így hangzik a fordítás: „a városi jogszokás szerint kés^üít végrendelet". Ugyanez érvényes ,ßz országos szokásjog" forráshelyeinek fordítására. Egy 1563. március 5-én Sopronban tárgyalt végrendeleti ügyben az egyik bécsújhelyi féltől azt kérték, hogy „.seine Petition dem Gemainen in Khunigreich Unngem Lanndtsbrauch nach Lateinisch"*

88 nyújtsa be. A regeszta mégis úgy adta vissza, miszerint az ügyfélnek a kérelmet „a Magyar Királyság szokása érteiméhen latin nyelven" nyújtsa be.

48

'' Nézetünk szerint itt is „a Magyar Királyság szokásjoga" fordítás lenne a precíz. Eltekintve az egyébként kitűnő regesztakötet néhány más pontatlanságtól, lényegében nem erre szeretnénk a hangsúlyt tenni. Sokkal inkább arra, hogy Sopronban a döntések a „Tripartitum" szokásjoga és a városi jogszokás szerint történt. Egy esetben „a magyarországi szabad királyi városok írott városi joga"*

00 formulát is olvasni lehet. A forrásban pedig a következő áll: „so solle eegemellter Innhalt der frey stetten In Hungern geschriben StattRechten".

491 Ezen nyilvánvalóan a tárnoki jogot kell érteni. Egy bizonyos, nyoma sincs Sopronban az alsó-ausztriai vagy a német jog behatolásának, sem az anyagi, sem pedig az eljárásjogban. Ugyanakkor az bizonyos, hogy a kőszegi bírák és ülnökök voltak a legkülönösebb helyzetben. Nekik a fent jelzett a partikularizmusból és pluralizmusból is válogatni kellett. Jellemző, hogy 1585-ben Zrínyi György egy katonájának hatalmaskodási ügyében jogot kapott ugyan Kőszeg a pártatlan bíróság törvénylátó napjára, de „nem lehet, - hangzott az Alsó-Ausztriai Kormányszék utasítása - hogy a magyar jogszokás szerint nyomban végrehajtást is eszközöljenek" .

m Nem csoda, ha ebben a sokféleségben maguk a bírák sem tudták olykor, hogy milyen törvény, milyen szokásjog vagy jogszokás mit engedett meg és mit tiltott. Ezért e helyzetben a jogtudó uradalmi, városi elit - jegyzők, írnokok szerepe is megnőtt. Borostyánkő, Kabold és Kőszeg együttműködése tehát olyan tevékenység volt a zálogtérségben, amely a jogegységi fejlődést segítette elő, akkor is, ha idegen joganyag révén. Az ellentmondás az volt, hogy idegen joganyag alkalmazásával érte el a térséget a korszerűbb büntetőjogi gyakorlat. A feldolgozott perek azt mutatják, hogy a bűn és büntetés terminológiai készlete a jogegységi fejlődés ellenére is rendkívül sokféle volt. így volt ez mindenhol, még a hazai úriszékeken is. Még ha ugyanúgy is minősítettek valamit, akkor pedig a végrehaj6 GYMSML SL SVT Öj. Prot. Lud., 1533-1565. 35. p.: „nach Stadibrauch". Tirnitz - Szakács, 1996. 15. p. 1. si.: ,& szokásjog szerini készült végrendelete". GYMSML SL SVT Öj. Prot, iud., 1555-1569. 184- p.: „seine Petition dem Gemainen ín Kliunigreich Unngern Lanndtsbrauch nach Lateinisch". Szakács, 1997. 63. p. 302. sz.: „a Magyar Királyság szokása értelmiben". Tirnitz - Szakács, 1996. 59. p. 116. sz.: „a magyarországi szabad királyi városok iron városi joga". '' GYMSML SL SVT Öj. Prot, iud., 1533-1554. 162. p.: „so solle eegemellter Innhalt der frey stetten In Hungern geschriben StattRechten". '

2 VaML KFL KVT Act. Misc. Kőszeg, 1585 vége. 110