Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - További tanulságok
tásban volt igen nagy eltérés. 493 Ismerjük tehát a fenti jogforrásokat, a helyieket - pereket, statútumokat - és az országosakat, a törvényeket, az országos szokásjoggyűjteményt és a „Caroliná"-t is. A jogtörténet két nagy csoportot állapított meg: a köz- és magánbűncselekményeket, ezek részletes tipológiája is rendelkezésre áll. 494 Nem is ez okoz gondot, hanem a különböző' magasabb és alacsonyabb, nemkülönben idegen és hazai jogforrások keveredése az alkalmazás során. A 8. és a 9. táhlázatok jól mutatják, hogy Kőszegen és a térségben 1573-tól alkalmazták a „Caroliná"-t. Az tehát már világos, hogy el lehet különíteni a perekben az egyes jogforrásokat. Azt is, hogy hogyan nevezték az egyes köz- és magánbűncselekményeket. Claudius Schwerin, a neves német jogtörténész az egyes bűncselekményeket az alábbi nyolc nagyobb csoportba sorolta: 1. Test és élet elleni bűntett, 2. Lopás, rablás, jogtalan elsajátítás, 3. Eró'szakos behatolás és magánlaksértés, 4. Gyújtogatás és gondatlanság okozta tűz, 5. A nemi erkölcs elleni bűntettek, 6. Becsületsértés, 7. Vallás elleni bűntettek és 8. Haza- és felségárulás. 49 ' Ezek természetesen nem korabeli terminológiák, sőt túlságosan is modemek, ám mégis e csoportokba osztotta a bűncselekmények forrásokban használt megnevezését. A mi forrásainkban a perrendtartás szakkifejezései között sok a latin eredetű: így „Purgation", „Criminal", „Justifizieren" vagy „Execution". A bűncselekményekre azonban német megjelölést használnak: „Dieb", „Malefiz", „Todschag", „Unzucht", „Blutschandt". Nem egyszer bukkan fel a tízparancsolat valamelyikének megsértése: például 5. Gebot. A pártatlan bíróság fórumain a test és élet elleni bűntett, így a gyermekgyilkosság, a gyilkosság, továbbá a lopás, a lopássorozat és a rablás bűntette szerepel a forrásokban. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében a házasságtörés, a vérfertőzés, a paráznaság eseteivel találkoztunk, míg a vallás elleni bűntettek között gyakori volt a boszorkányság. Kőszeg város előtt a test és élet elleni bűntettekben, így gyilkossági és apagyilkossági ügyben ítélkeztek, de születtek ítéletek lopás, a nemi erkölcs elleni bűntett, vagy kettősházasság miatt. Gyakoriak voltak a becsületsértési ügyek, főleg a gyalázkodás miatt hozott ítéletek, végül a vallás elleni bűntettek, ezen belül pedig a boszorkányság vádjában hozott a város ítéleteket. Ha a bűn és büntetés viszonyát vizsgáljuk, feltűnő a két bírósági fórumon hozott ítéletek hasonlósága. A magyarázat tulajdonképpen kézenfekvő: a vezető szerep mind az ítélethozatalban, mind pedig a végrehajtásban a kőszegi helyi jogszokásnak jutott. A „Tripartitum"-ot csak akkor használták, amikor a klasszikus négyek - vagyis Csepreg, Kőszeg, Rohonc és Szombathely - tartottak pártatlan fórumot. Ezeken a lopás i Varga J., 1981. 165-174. p. H Béli, 2000. 179-220. p. 15 Schwerin, 1915. 170-174. p. 111
