Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Fejezetek a szombathelyi hegyközségl8-19. századi történetéből

1., A város a gabona és bortizedet a jövőben természetben teljesíti. 2., A püspökséget pedig 8, a várost pedig 4 hónapi kocsmáltatási jog illeti meg, mellyel a városiak a 4 téli hónapban rendelkeznek. 3., Az újonnan telepített szőlők 8 éven át tehemientesek lesznek. A 2. pont alapján valószínűsíthető, hogy az 1407. évi szabadalomlevél azon része, mely szerint a városi polgárok egész éven át mérhették saját borukat, valójában soha nem volt gyakorlatban, hanem kocsmáltatási joguk eredendően is csak 4 hónapra szólt.

10 A város 1647. szeptember 23-án megtartott közgyűlése pontosan rögzítette, hogy melyik az a 4 téli hónap, amikor a szombathelyieket illeti a bormérés joga: „... es ugian akor végezet eő kegyelme alandos kepén hogy prima die octobristul fogua ez jelen való estendőben usque ad annorum 1648 ultima die January az varos szamara foglaltak az varos chapiat, es senkinek ne légien az varoson bort költeni tienket forent birsaga állat engedelem nélkül... . Ugyanakkor a megállapodás 3. pontja egyrészt elősegítette a szombathelyi szőlőhegy betelepítését, de egyszersmind mindig arra is ösztönözte a hegybéli szőlősgazdákat, hogy bizonyos időszak után hagyják elpusztásodni szőlőiket, hogy azután azokat újratelepítve 8 évig ne kelljen utánuk dézsmát fizetniük. A 18. század első felében a várost irányító magisztrátus több alkalommal is határozattal igyekezett a szőlőhegy elpusztásodását megakadályozni, ám e törekvések sikertelenek maradtak,

12 hiszen az 1750-es és 1760-as évekre a hegyen „... a szorgalmatos szőlőmivelés nagyobb részben megszűnvén, maid nem altaljában gyümölcs termő és kaszálóvá tétetett...". Nyilván ezzel hozható összefüggésbe, hogy az 1609-től pontosan vezetett hegyközségi jegyzőkönyvek - amelyek a hegy életével kapcsolatos, minden fontosabb eseményt és döntést precízen rögzítettek - folyamatossága 1768-ban megszakadt, és a bejegyzések ezt követően csak 1789-ben kezdődtek újra, ám a korábbitól messze elmaradó szinten. AZ 1789. ÉVI SZOMBATHELYI HEGYKÖZSÉGI RENDSZABÁLYZAT Már a szombathelyi hegyközségi jegyzőkönyv 1789-ben lezajlott újraindulásának évében, egészen pontosan az 1789. április 4-én megtartott városi közgyűlésen elfogadták a szombathelyi Promontorium ismereteink szerint időben második, 13 pontból álló hegyközségi szabályzatát, amelyet a város jegyzője, Eberl Antal állított össze.

14 E szabályzat gyakorlatilag az 1860-ig terjedő időszakra alapvetően meghatározta a szombathelyi hegyközség működését, jóllehet 1813-ban egy új, 15 pontból álló rendszabályt fogadott el a városi közgyűlés, ám ez utóbbi - néhány apró és kisebb jelentőségű eltérést leszámítva - lényegében, sok helyen pedig szó szerint is azonos volt az 1789. évivel. lu

Kuncz, 1880. 94-95. p. VaML Szombathely város közgyűlésének és tanácsülésének iratai (továbbiakban: Szvkt.) Közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Ktjkv.) 1644-1646. 326. p. 12 Horváth, 1993. 247. p. 13 VaML Szvhkir. Hkrsz., 1813. 14 VaML Szvkt. Ktjkv., 1788-1791. 146-153. p. 73