Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Fejezetek a szombathelyi hegyközségl8-19. századi történetéből
Égető Melinda, a magyarországi hegyközségek történetének kiváló kutatója alapvető munkájában elvégezte a hegyközségi rendszabályok kialakulásának, szerepének és jelentőségének elemzését, továbbá tipizálásukat. Ennek alapján elmondható, hogy a hegyközség az adott szőlőterületen birtokos, jogállásától függetlenül valamennyi személy területi közössége, egyben önkormányzati szervezete volt, amely döntési jogkörrel rendelkezett mind a szőlőterületre, mind pedig a szőlőbirtokosok ügyeire vonatkozóan. A hegyközségek - amelyek tehát gazdasági és közigazgatási egység, egyben bizonyos fokú autonómiával rendelkező szervezet volt - életét és működését a hegyközségi rendszabályok, az artikulusok szabályozták, mégpedig több-kevesebb pontossággal és alapossággal. 15 Az 1789. évi szombathelyi hegyközségi rendszabályzat legelső pontja előírta, hogy a hegy élére a városi közgyűlésen évente megválasztott elöljárók - a főhegymester és az őt segítő 3 vagy 4 fihegymester, valamint a hegyesküdtek a városi tanács alárendeltségében működnek, és a hegymesterek a hegyközség életének irányítása és ellenőrzése mellett kötelesek a hegyben lévő fákra, gyepükre és erdőkre is vigyázni. 16 Mellettük megemlítendők - bár ők nem választott, hanem szegődtetett személyek voltak - a szőlőpásztorok, akiket a szükséges számban, és a cseresznyeéréstől a szüret utáni második hét végéig alkalmaztak, és akik a főhegymester irányítása alatt éjjel-nappal vigyázták a hegy rendjét. A szombathelyi hegyközségi rendszabály - miközben az általában, szokásos módon, a Gyertyaszentelő Boldogasszony-napja, azaz február 2. utáni első munkanapot jelölte ki a hegybeli tilalmazások és ellentmondások bejelentésére 1 ' - az esetleges viták elhárítása céljából deklarálta, hogy a szüretet - 4 ft büntetés terhe mellett - csakis a városi tanács által előírt napon lehet megkezdeni. 18 A kérdés jelentőségére való tekintettel, a rendszabályok közül kettő is érintette a hegybéli gyepűk kérdését. Egyrészt szigorúan előírták, hogy minden szőlősgazda Szent György-napjától számított két héten belül szőlőjének végét „... vagy árokkal vagy veszókkel fel állítandó gyepüléssel oly állapotban tartsa, hogy az által se magának, se szomszédjának kért ne okozzon ...", 19 másrészt 4 ft büntetéssel fenyegették azt, aki a szomszéd gyepűjét annak engedelme és a főhegymester tudta nélkül felnyitja vagy nyitva hagyja. 20 A hegyközség alapdokumentuma a hegybéli utak megfelelő karban való tartását a város kötelezettségévé tette, 21 és ugyancsak a többi szőlősgazdának történő károkozás kiküszöbölése céljából pontosan szabályozta a hegyben való tartózkodást, valamint a 15 Égető, 1985. 5-51. p. 16 VaML Szvkt. Ktjkv., 1788-1791. 147. p. 17 VaML Szvkt. Ktjkv., 1788-1791. 152. p. 18 VaML Szvkt. Ktjkv., 1788-1791. 150. p. 19 VaML Szvkt. Ktjkv., 1788-1791. 147. p. Uo. 21 VaML Szvkt. Ktjkv., 1788-1791. 153. p. 74
