Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Katona Csaba: Egy pillantás a szombathelyi iparra és kereskedelemre 1850-ben

A második bejegyzés viszont ugyanazon év végéről így szól: „Anno 27 December 1850 évben balog Páll édes fiát Balog Pált, mivel az inasi esztendőben bötsületesen viselte magát az édes atya kérésére a bőtsűletes céh felszabadította. Taxát is le fizette minden hiány nélkül. "

65 A PÉK CÉH VÁLSÁGTÜNETEI - ESETTANULMÁNY A válság számos jellegzetes tünetét mutató céhek közül a jelek szerint különösen sok gonddal küszködött Szombathelyen a pék - avagy korabeli szóhasználattal élve a sütér - céh. 1850-ben a sütér céh feltűnően sokszor bukkan fel a tanácsülési jegyzőkönyvekben, így február 23-án a tanács ismét azzal volt kénytelen foglalkozni, hogy nincs minden rendben a mértékekkel: „A sütérek és mészárosok mértékei ellen tapasztalt visszaélések DolányiJános kerlületi] főbiztos urnák bejelentendők."

66 Április 6-án - a kereslet-kínálat egészségtelen arányának biztos jeleként - a pékek folyamodvánnyal fordult a tanácshoz. Arról kértek bizonyítványt, hogy a 8 szombathelyi pékmester el tudja látni kenyérrel és cipóval a várost, illetve arról is, hogy a szombathelyi piacokon rajtuk kívül mások is árulnak kenyeret. A tanács ezt a bizonyítványt ki is állította számukra, ám azt, hogy mi okból kérték az igazolást, a tanácsülési jegyzőkönyvben nem rögzítették.

67 Egy céhen belüli konfliktus körvonalai is kibontakoznak a tanácsülési jegyzőkönyv bejegyzéseiből. 1850. március 16-án Trettner József zalaegerszegi születésű, harmincéves péksegéd kérte a tanács előzetes beleegyezését szombathelyi letelepedéshez és iparűzéshez. Az engedélyt meg is kapta,

68 ám a türelmetlen legény április 8-án már panasszal élt a tanács előtt és azt kifogásolta, hogy a céh nem ad számára lehetőséget a remeklésre. A tanács ezért megbízta Stallner Ferencet, a sütér céh biztosát, hogy vizsgálja meg a panaszos beadványának valóságtartalmát.

69 Stallner már április 13-án letette vizsgálata eredményét a tanács elé: „... panaszló a remekléstől elvetve nincs, hanem a czéhszabályok 27. czikke értelmében a sütér mesterek által felsőbb helyre tett folyamodás megérkezhetéséig az az folyó hó 18-a részére a remeklésre kitűzetett, s ezen határidőre kitűzése a czéh szabályok 21. czikke értelmében történt, ennél fogva panaszló fél a kitűzött határidőnek elfogadására utasíttatik. Arról, hogy Trettner végül elkészíthette-e remekét a szombathelyi pék céh előtt, nem találtunk adatokat, az azonban bizonyos, hogy panasza után nem lehetett túlzottan kedvelt a céh mesterei előtt. Ugyancsak nem volt kideríthető, hogy a céhbiztos, Stallner Ferenc által leadott jelentés állításai valóban megállták-e a helyüket, avagy ezek mögött is a gondokkal küszködő céh érdekvédelme húzódott meg. Egy apró, ám talán lényeges adatra azonban érdemes visszautalni. Ahogy arról korábban már esett VaML A szombathelyi szűrszabó céh iratai. 6 VaML Szvktjkv. 1204/1849-1850. 7 VaML Szvktjkv. 1373/1849-1850. 5 VaML Szvktjkv. 1294/1849-1850. 9 VaML Szvktjkv. 1395/1849-1850. 0 VaML Szvktjkv. 1404/1849-1850. 352