Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Katona Csaba: Egy pillantás a szombathelyi iparra és kereskedelemre 1850-ben

szó, Stallner a sütér céh kezdeményezésére lett a céh biztosa 1850 elején.

71 A tárgyilagosság kedvéért azt is meg kell említeni, hogy a céh nem volt teljesen zárt, hiszen 1850-ben is kapott mesterjogot Szombathelyen sütér. Igaz, ő helybeli volt: Koller Károly április 6-án lett Szombathelyen mester és polgár.

72 ÖSSZEFOGLALÁS Nem lehet tagadni, hogy az 1848/49. évi forradalom és önvédelmi háború fordulópont volt Magyarország 19. századi történetében. E két rendkívüli év eseményei nyilvánvalóan Szombathely lakóinak mindennapi életét sem hagyták érintetlenül. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy a városban viszonylag hamar „helyreállt a rend", mivel már 1849 elejétől a császári hadsereg uralta a települést.

73 Összességében úgy gondoljuk, hogy Szombathely iparának és kereskedelmének fejlődésében korántsem volt olyan vízválasztó ez a két esztendő, mint az ország köztörténetének egésze szempontjából. A szombathelyi ipar és kereskedelem kutatása esetében ezért nem érezzük feltétlenül indokoltnak a forradalom és szabadságharc korszakhatárként történő kezelését. Sokkal inkább befolyásolta ezt - csakúgy, mint az egész országban - a Ferenc József által 1850ben, tehát az e tanulmány által vizsgált évben kibocsátott pátens, amely új adóztatási rendszert vezetett be,

74 és amely a közteherviselés elve alapján nem tett különbséget nemes és nem nemes között.

75 A korábbi, rendi alapon álló adóztatást felváltó új rendszer, amely egyértelműen a polgári/kapitalista fejlődés irányába mutatott, a merev adminisztrációra épülő kíméletlen behajtás révén nagymértékben befolyásolta a kisiparosok és kereskedők jövedelmét, helyzetét, mindennapjait. Összességében egyértelmű, hogy Szombathely iparának és kereskedelmének 19. századi polgári/kapitalista fejlődése egy hosszabb távú folyamat eredménye. E folyamat már a reformkor éveiben kezdetét vette, és sem 1848 és 1849, sem az ezt követő önkényuralmi rendszer nem törte meg. Ennek megfelelően, az iparban és kereskedelemben 1850-ben Szombathelyen még döntően a reformkorra jellemző üzleti keretek, gazdasági kapcsolatok, viselkedési normák voltak jellemzőek, ugyanakkor azonban folyamatosan tetten érhetőek voltak a régi rendszer továbbélésének elkendőzhetetlen válságjelei is. 71 VaML Szvktjkv. 1057/1849-1850. 72 VaML Szvktjkv. 1388/1849-1850. Katona Attila: „A csend helyreállítása". Vas vármegye megszállása 1849 januárjában. In: Előadások Vas megye történetéról. 3. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 1990. 413-447. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 9.) Szabad György: A közteherviselés és az abszolutizmus pénzügyi politikája. In: Magyarország történte, 1848-1890. Fó'szerk. Kovács Endre; szerk. Katus László. Bp., 1979. 1. köt. 543-559. p. (Magyarország története tíz kötetben) Ennek kőszegi hatására hoz példákat: Bariska, 2000. 95-96. p. 353