Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Kincs István kőszegi apátplébános pénzügyei, 1899-1938

ták az alapszabályt, aminek köszönhetően idegen - de hangsúlyozottan magyar - boro­kat vásároltak fel, hogy a megszerzett vevőkört ne veszítsék el. Ebben az évben csak 26 korona hasznot tudtak elkönyvelni, ráadásul az előző évi nyereség nagy részét elvitte az adó. A beszámoló szerint meglepetésként érte a vezetőséget, hogy kötelesek az állami terhekhez ők is hozzájárulni. 15 1904-ben emelkedő taglétszám és részvénytőke mellett 1300 korona feletti hasznot jegyeztek, 16 mégis a következő évben - ami egyben az első ciklus végét is jelentette -megindították a felszámolást. Az utolsó mérlegből kitűnik, hogy az évről-évre folyamatosan nyereségesnek feltüntetett vállalkozás a végén veszte­ségekkel zárt. 1 ' Nem maradt fenn a felszámolást kimondó utolsó közgyűlés jegyzőköny­ve, ezért csak találgathatunk, hogy mi történt valójában. Az 1905. év mindenesetre veszteséges volt, 15 valószínűleg a kölcsönkamat nagysága sem emelte a népszerűséget és feltehetően a két szövetkezetben párhuzamosan résztvevő gazdák tevékenysége sem volt kiegyensúlyozott. Persze az is lehet, hogy az elnök új feladatai miatt nem tudott elegendő időt és energiát fordítani a szövetkezet irányítására. 1905-ben a tőkétől látszólag távolálló, sőt azzal merőben ellentétben álló egye­sületet hozott létre Kincs plébános. A Kőszegi és Kőszegvidéki Keresztény Munkás Egyesület alapvető célja nem a vállalkozók, hanem éppen a nekik dolgozók, valamint a helyi kisemberek önsegélyező - szintén szövetkezeti alapú - érdekképviselete volt. 19 Az 1906. év két szempontból is fontos volt a város katolikus lakosai és üzleti életük számára. Ebben az évben alapították meg ugyanis az autonóm hitközséget, amely Magyarországon a kötelező jellegű szervezéseket évekkel megelőzte. Ennek tör­vényi lehetősége ugyan 1868 óta biztosított volt, de akárcsak az országban máshol is, az első lelkes lépések után leállt a szervezés. Kincs István egyik célja a tényleges önállóság megszerzése volt, továbbá az, hogy a nem katolikusokat kizárják a katolikusokat érintő döntésekből. Utóbbi kérdést illetően a plébánost minden bizonnyal motiválta a megvá­lasztásakor történt herce-hurca is. 20 Ugyanakkor a várostól, mint kegyúrtól való gazda­sági függetlenséget is meg akarta valósítani. Szemei előtt egy erős, intézményi háttérrel - művelődési központ, ifjúsági ház, papi otthon - rendelkező hitközség képe lebegett, és ennek gazdasági alapjait szerette volna megteremteni egy egyházközségi takarék­pénztár alapításával, amely vállalkozása azonban a tagok többségének ellenállásán megbukott. 21 Ezért alakította meg több, lojális hitközségi taggal 1906-ban a Kőszegi Hitelszövetkezetet. Az első, legfontosabb befektetők is természetesen ők voltak, ám a névsorban ott találunk sokakat a pinceszövetkezet tagjai közül: így a bencés tanárokat, VaML SZT Cb. ir. Pinoeszöv. Igazgatósági beszámoló, 1903. február 1. VaML SZT Cb. ir. Pinceszöv. Igazgatósági beszámoló. 1905. március 5. VaML SZT Cb. ir. Pinceszöv. Mérlegek, 1906. szeptember 9. S Uo. VaML Vas Vármegye egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye. Kó'szeg, 32. ; ° Grozdits, 2004. 23. p. A későbbi visszaemlékezések hitelességére jellemző, hogy két variáció is élt az alapítás előzményeivel kapcsolatban. A másik szerint községi (városi) pénzintézetet tervezett a plébános, amit a képviselő-tes­tület szavazott le. Ennek azonban a városi jegyzőkönyvekben nem maradt nyoma, ahogy a Kőszeg és Vi­déke sem hoz erre vonatkozó tárgyalásról szóló tudósítást. Grozdits, 2004- 51-54- p. 378

Next

/
Oldalképek
Tartalom