Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Kincs István kőszegi apátplébános pénzügyei, 1899-1938
de ott szerepelt Sissovits Miklós polgármester is. Már az első időszakban megjelentek az egyházi intézmények befektetői, köztük maga a helyi egyházközség, a domonkos apácák - az általuk irányított tanítónőképző és polgári iskola külön is, amelyeknek igazgatója a plébános volt -, a helyi főgimnáziumi alapítvány és a temetkezési egyesület is. Már ekkor befektettek más települések katolikus alapítványai, így például a horvátzsidányi, a kisunyomi, a rőti, stb. 22 Számuk és az alaptőkéből való részesedésük a későbbi időkben jelentősen növekedett. Kincs István - aki megszerezte a várostól és a szombathelyi püspöktől a kőszegi katolikus jellegű alapítványok kezelői jogát - ezekkel is növelve az alaptőkét, 1920-ban 200 db részjegyet felügyelt, a maga és az egyházközség nevében. 23 A szövetkezet céljai között a legfontosabb az volt, hogy elősegítsék a lakosság takarékoskodását. Lényeges elem volt, hogy a nyereség 5% feletti részét a hitközség kulturális céljaira kívánták fordítani, 24 ám erre a kimutatások szerint sokáig nem kerülhetett sor. Az első évtizedben - a saját maguk által kiállított mérlegek szerint - osztalékot sem fizettek, 25 ez először 1919-ben, a háború utáni nehéz helyzetet kihasználó - a másoknak nehezen beszerezhető árukat magas haszonnal továbbadó, vagyis a háborús nyomorúságot kihasználó extraprofitra építő - áruosztály felállításakor sikerült. 26 Ekkor is csak mindössze 2 éven keresztül tudtak nagyobb összeget átadni „kulturális" célokra. 27 A zárszámadásokból az is kiderül, hogy jelentős számban fordultak elő bizonytalan befektetések, amelyek leírására komoly összegeket kellett fordítani. 28 Az 1920-as évek néhány esztendős virágzása után az 1930-as évek súlyos megpróbáltatásokat hoztak. Ekkor ugyan még úgy tűnt, hogy a magyarországi pénzügyi válság a szövetkezetet nem rendíti meg, mert minden követelést - talán erőn felül is - kifizettek, sőt az év végén - bizonyára a befektetők megnyugtatására - a betétek növekedéséről számoltak be, 29 ám ez csak látszatsiker volt, mert papíron emelkedtek a betétek, de nem értek el azzal arányos nyereséget. 1932-ben a nevezetes kőszegi ostrom 400. évfordulójára nagy ünnepségekkel emlékeztek, melyek egyike volt az 1880-as években lebontott déli kapu helyére épített Hősök-tornyának avatása. Az építéshez szükséges pénzt előbb a polgármester helyi közadakozásból szerette volna összegyűjteni, azonban ez nem sikerült, mert a város lakóinak többsége már érezte a gazdasági válság hatását. Ekkor érkezett a terv megmenVaML SZT Cb. ir. A Kőszegi Hitelszövetkezet iratai (továbbiakban: Hitelszöv.) Tagnévsorok, 1907december 31. 23 VaML SZT Cb. ir. Hitelszöv. Jkv., 1920. március 15. VaML SZT Cb. ir. Hitelszöv. Alapszabály, 1906. november 18. A cégbíróság december 21-én jegyezte be a társaságot. Talán még érdekesebb az a módosítás, ami szerint 1931-től (későbbi - 1932. évi - események ismeretében talán nem véletlenül) az igazgatóság majdhogynem ellenőrizetlen jogkört kapott, aminek értelmében a nyereség 10%-át már évközben az egyházközséggel kapcsolatos kulturális vagy jótékony célokra átutalhatták. VaML SZT Cb. ir. Hitelszöv. Alapszabály, 1931. március 31. VaML SZT Cb. VaML SZT Cb. VaML SZT Cb. VaML SZT Cb. VaML SZT Cb. r. Hitelszöv. Jkv. ill. mérlegek, 1907-1918. r. Hitelszöv. Jkv., 1919. március 10. r. Hitelszöv. Mérlegek, 1923-1927. r. Hitelszöv. Mérlegek, 1925. r. Hitelszöv. Jkv., 1932. február 29. 379
