Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Katona Csaba: Egy pillantás a szombathelyi iparra és kereskedelemre 1850-ben

gye területén kívül látogatott piacok, vásárok között említhetjük meg: Zalaegerszeg, Sopron, Győr, Pápa, Veszprém városát. Távolabbi piacokon is megjelentek szombathelyi polgárok, elsősorban nyersanyagbeszerzés céljából. Graz, Bécs, Nürnberg úticélokról szerezhetünk tudomást forrásainkból. ...A szombathelyi vásárokra eljöttek a Vas megyei mezővárosok céhes mesterei és kereskedői éppúgy, mint a környező vagy távolabbi megyék iparosai, de külföldi kereskedők is kirakták sátraikban áruikat."

18 ADATOK 1850-BŐL Baloghné Lasics Judit kutatásai szerint 1850-ben az alábbi céhek működtek Szombathelyen: magyar posztó, magyar cipész, német cipész, magyar szabó, német szabó, kovács és kocsikészítő, pék, kötélkészító', asztalos, takács, szűcs, lakatos, ács, kőműves, német posztós, mészáros, bőrös, fésűs, zsinórkészítő, kalapos, kefekötő, cséplő, harangöntő, könyvkötő, üveges, molnár, rézkovács. Ezek között olyan céhek is akadtak, amelyek központjai nem Szombathelyen, hanem például Pinkafőn, Pozsonyban, Bécsben, Sopronban voltak. A céhekben összesen 364 mester, 327 segéd és 138 inas dolgozott.

19 1857-ben Vas megyében 5746 kézműves mestert és 5250 iparos legényt regisztráltak, és közülük 446 iparos és gyáros, valamint 273 segéd működött Szombathelyen.

20 Szombathely községtanácsának 1850. évi iratai között őrzik Szombathely kereskedőinek összeírását, amely azonban nem egy hagyományos értelemben vett összeírás, amint azt a külső lapjára - Horváth Mihály főjegyző által - rótt szavak is elárulják: „Tomes Márton és ifj. Mahorsich Josef urak hivatalosan megkéretnek, hogy a városban foglalkozó kereskedő urakat, ugy azok segédei és tanítványai számát és a kereskedési ágat két nap alatt feljegyezni, és hozzájok menve kitudni szíveskedjenek. Decemb[erJ. 4. 1850."

21 Az utasításnak a megnevezett két úr - maguk is szombathelyi kereskedők, nevük helyesen: Tones Márton és Mahortsich József - eleget is tett, legalábbis az összeírás fejléce ezt látszik igazolni: „A t. ez- kereskedő urak ezennel megkéretnek: hogy neveiket és segédeiket ugy tanítványaik számát és a kereskedési ágát ezen ivre feljegyezni szíveskedjenek." Meglehet, az összeírás valóban ezen instrukciók nyomán készült el, ám a fennmaradt dokumentumra az adatokat - név, kereskedés ága, segédek és tanulók száma, valamint az ún. „észrevételek" - egyazon kéz jegyezte fel, mégpedig egy olyan kéz, amelynek tulajdonosa meglehetősen hadilábon állt a magyar nyelvvel vagy az írással, esetleg mindkettővel. Ebből adódhatott, hogy a „lisztes" szót következetesen „lißtes"nek írta, a fűszeres egy helyen mint „fu szeres" olvasható, a „rőfös" pedig ekképp: „réfes". Mit árulnak el számunkra az adatok? 10 Kiss, 1976.121. p. Baloghné Lasics Judit: Statisztikai adatok a Bach-korí Vas megyéről. In: Előadások Vas megye történetéről. 2. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 1993. 261. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 6.) Nádasdy Lajos: A falusi és mezővárosi céhes kézműipar helyzete Vas megyében a 19. században. 3. rész. = VSZl986.4.sz.581.,588.p. VaML Szombathely város községtanácsának iratai. Iratok (továbbiakban: Szvktir.) fasc. 182. nr. 447. 22 Uo. 345