Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Katona Csaba: Egy pillantás a szombathelyi iparra és kereskedelemre 1850-ben

ekkor már Vas vármegye székhelye, miközben megyei „riválisa", Kó'szeg fejló'dése jelentősen megtorpant. Az 1648 óta szabad királyi város Kőszeg

5 jelentőségének Vas megyén és a tágabb régión belüli hanyatlása a 19. század egészén végighúzódó jelenség.

6 A város végül látványosnak mondható háttérbe szorulásának okai a reformkor időszakáig nyúlnak vissza. Tilcsik György szavaival élve: „Vas megyében a 18. század első negyedében még kétségtelenül meglévő, domináns gazdasági és kereskedelmi súlya és jelentősége a 19. század első felében olyannyira lecsökkent, hogy e vezető szerepet kénytelen-kelletlen, de mégis át kellett adni az éppen ellentétes trend mentén fejlődött Szombathelynek. ... Tévesek azok a vélekedések és értékelések, amelyek szerint Szombathely és Kőszeg e területen végbement szerepváltása 1848 után kezdődött meg és játszódott le."

1 A szombathelyi ipar és kereskedelem fejlődését kellőképp érzékeltetik a Tilcsik György által a Vasi Szemlében 1982-ben közzétett adatok. „E szám az ipar virágzó állását minden commentár nélkül tanúsítja."

8, - olvashatjuk Szombathely kiküldött választójának Vas vármegye közgyűléséhez 1847-ben írt jelentésében a városról. Nem kétséges tehát, hogy Szombathelynek a 19. század második felében, különösen pedig a SopronSzombathely-Nagykanizsa vasútvonalnak 1865-ben megtörtént átadása

9 után megindult gyors ütemű fejlődése és modernizációja

10 nem 1848 után vette kezdetét. Ennek a hosszabb folyamatnak a része az ipar és kereskedelem fejlődése is. Ugyanakkor azzal párhuzamosan, hogy a város a megyén belül mind komolyabb jelentőségre tett szert, a hagyományos szombathelyi ipar és kereskedelem egyfajta stagnálása is jellemezte ezt az időszakot. E látszólagos ellentmondás feloldása abban rejlik, hogy utóbbi jelenség nem csak Szombathely iparára és kereskedelmére volt jellemző, hanem alapjában véve egész Vas vármegyére - ezért is szorult háttérbe Szombathellyel szemben Kőszeg

11 - sőt az egész országra is. Ennek elsődleges oka az ipar és kereskedeBariska István: A szabad királyi várossá válás ára. In: Kó'szeg, 2000. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. 59-110. p. Tilcsik György: Ismeretlen adatok Kőszeg, Szombathely és Vas megye népességi és kereskedelmi viszonyaihoz a 19. század közepén = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ) 1982. 3. sz. (továbbiakban: Tilcsik, 1982.) 439-459. p. 7 Tilcsik, 2000. lll.p. 8 Tilcsik, 1982. 447. p. 1865. szeptember 21-én nyílt meg a Sopron-Nagykanizsa vasútvonal. Kunc Adolf szerint ez volt Szombathely „epochalis napja". Kunc, 1880. 492. p. „Egymás után épültek ki a szárnyvonalak, és ezzel Szombathely jelentős vasúti csorru'jpont lett. A vasútvonalak bekapcsolták az ország gazdasági életének vérkeringésébe. ... Szombathely lak/jssága 1870-ben 7500, 1890-ben 17 000 fő. A vasúti közlekedés tette lehetővé a gyors iparosítást, amely osztrák, svájci, cseh tőkével meg ú indult. ... A nagyarányú gazdasági fejlődés kulturális téren is jelentős előrelialadást eredményezett. Szombathely a századfordulón élénk, pezsgő életű város lett." Kiss, 1976. 136-137- p. A kőszegi iparválság biztos jele, hogy 1851-ben a helyi kézművesek a vagyonkimutatás szerint csak a cigányokat és koldusokat előzték meg. Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Kőszegi Fióklevéltára. Kőszeg város polgármesterének iratai. Közigazgatási iratok 1453/1851. Gesuch der Schuchmachergesellen. Kőszeg, 1851. október 10. Közli: Bariska István: Pénzintézetek és társadalmi környezetük a XIX. századi Kőszegen. In: Előadások Vas megye történetéről. 3. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 2000. (továbbiakban: Bariska, 2000.) 96. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 9.) 343