Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Katona Csaba: Egy pillantás a szombathelyi iparra és kereskedelemre 1850-ben
KATONA CSABA EGY PILLANTÁS A SZOMBATHELYI IPARRA ÉS KERESKEDELEMRE 1850-BEN BEVEZETÉS Az 1849 és 1867 - különösen pedig az 1849 és 1861 - közötti időszak sajátos helyet foglal el a magyar történetírásban: mintha kevésbé irányítaná magára a történettudomány figyelmét, mint a magyar 19. század más időszakai. Ennek nyilván több oka is van. Az egyik a kedvezőtlennek nevezhető forrásadottság: a Bach-korszakban keletkezett hivatalos iratok döntő többsége német nyelvű, emellett az alkotmányosság visszaállítását követően, majd pedig később is gyakorta volt példa arra, hogy az ekkor keletkezett fontos dokumentumokat, a köztörténet szempontjából e roppant szomorú időszak emlékeit, megsemmisítették, később kiselejtezték a levéltárakból.' A másik ok a Bach-rendszer, illetve a Schmerling-provizórium egyértelműen negatív megítélése. Kétségtelen, hogy a politika- és eseménytörténet, a magyar államiság szempontjából ez az időszak Magyarország 19. századi történetének mélypontja. Az 1848/49. évi forradalmat és önvédelmi háborút követő véres megtorlás, a magyar törvényesség és alkotmányosság semmibevétele, a hagyományos megyerendszer megszüntetése, az országgyűlés összehívásának szüneteltetése stb. mind-mind joggal támasztják alá ezt az álláspontot. 1848/49 legendája a köztudatban - ha úgy tetszik: a kollektív emlékezetben - is része a nemzeti mitológiának, így érzelmi alapon teljességgel érthető a forradalom és szabadságharc leverését követő időszak iránti negatív elfogultság. A történésznek azonban nem az érzelmek uszályába kerülve, hanem kizárólag a tények mentén szabad ítéletet alkotnia. Ennek megfelelően a fent felsoroltak dacára sem szabad elfeledkezni arról, hogy az 1867. évben megkötött kiegyezés révén létrejött Osztrák-Magyar Monarchia keretei között megvalósuló gyors ütemű polgári fejlődés alapjait is részben ezekben az években, éppen a legsötétebb elnyomás idején vetették meg, sőt 1848/49 több vívmánya - így például a jobbágyfelszabadítás végrehajtása vagy a nemesség mint jogi kategória megszüntetése - is ekkor rendeződött végleg. Fájó, ám jogos a kérdés: vajon az 1848 előtti Magyarország rendi országgyűlésein mikor lehetett volna törvényesen felszámolni a társadalmi fejlődés e feudális eredetű gátjait? így például Heves vármegye levéltárából már 1867-1868-ban kiselejtezték a Bach-korszak népességösszeírásait és birtokfelvallásait, Szabolcsban pedig a Bach-korszak során keletkezett iratok rendezéseselejtezése céljából kiküldött bizottság kezdte meg működését már 1868 januárjában. A magyar levéltártörténet kronológiája, 1000-2000. Szerk. Dóka Klára, Müller Veronika, Réfi Oszkő Magdolna. Bp., 2000. 170. p. 341
