Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Kereskedők Szombathelyen a 17. század első évtizedeiben
gyeimet, 5 e kijelentésen kívül a téma kidolgozása sajnos a kezdeti adatgyűjtés stádiumában maradt. A közzétett monumentális hagyatékából valójában csak kirajzolódnak érdekló'dése legfőbb irányai: a szombathelyi vásárok, piaci szokásrendek és az árusított termékek, illetve a szombathelyiek vásárra járása, kereskedelmi tevékenysége. 6 E tematikai gazdagság követése itt nem tehető' meg. Jelen munka - a szombathelyi nemesség kereskedéseihez is adatokat szolgáltató korábbi vizsgálatot folytatva 7 - ezúttal csak a szombathelyiek határmenti, illetve távolsági közvetítőkereskedelemben való részvételére, továbbá a helyi polgárok döntően a bécsi nagykereskedőkhöz, kisebb részben a tágabb térség jelentős kereskedelmi centrumainak - Kőszeg, Sopron - kereskedőihez fűződő kapcsolataira vonatkozó adatokat fűzi egybe a 17. század első két évtizedéből. A győri püspök privilegizált mezővárosa, Szombathely a 16. század utolsó harmadára egyértelműen Vas vármegye székhelyévé, a vasvári társaskáptalan 1578:20. te. alapján ezen erősséggel ellátott védettebb városba történő átköltöztetésével pedig a térség közhivatali írásbeliségének egy folyamatosan funkcionáló központjává vált. s E funkcióbővülések mellett a település megtartotta egyház- és uradalomigazgatási szerepköreit is, így például Szombathely a győri püspök egyik rezidenciájaként a - többnyire árendába adott - tizedbevételek beszedésének központi helye volt. Az 1591. évi urbárium szerint a város 5 utcájában - Kámoni, Föl, Gyöngyös, Forró és Karicsa utca - 201 házat regisztráltak, amelyből 43-at nemesek laktak, 2 pedig egyházi tulajdonú, nevezetesen a vasvári káptalané illetőleg a plébániáé volt. 9 Az 1633. évi urbáriumban - a város belső szerkezetének módosulásaira is utalva - már 7 utcát jegyeztek fel. A Kám(oni), a Vár, a Föl, a Gyöngyös, a Forró, a Forgó és a Karicsa utcában álló 201 ház közül 38 nemeseké volt, 3 ház egyházi intézmények, birtokosok - a vasvári káptalan valamint a plébános - tulajdonában állt, míg 1 épületben a praetoria kapott helyet. 10 A 17. századi városi jegyzőkönyvek szisztematikus feltárásával 11 egy korábban nem hangsúlyozott gazdag adatolású kapcsolatrendszer bontakozik ki, az alábbi tendenciákkal. A kereskedéssel foglalkozó szombathelyi polgárokat a legerősebb kereskeKádár Zoltán - Horváth Tibor Antal - Géfin Gyula: Szombathely, 1961. 27. p. (Magyar műemlékek) Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században. Sajtó alá rend., technikai szerk. Benczik Gyula, Mayer László, Tóth Endre és Zágorhidi Czigány Balázs közr. Kiss Gábor. Szombathely, 1993. (továbbiakban: Horváth, 1993.) 256-258. p. (Acta Savariensia; 8.) Dominkovíts Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosban a 16. század végén a 17. század elején. In: A mezőváros mint uradalmi központ. Szerk. Fatuska János, Fülöp Éva Mária, irj. Gyuszi László. Tata, 2001. 225-228. p. (Annales Tataienses; 2.) Erről részletesebben: Sill Ferenc: A vasvári káptalan áttelepülése Szombathelyre. In: Vas megye múltjából, 1986. Szerk. Kiss Mária. Szombathely, 1986. 53-70. p. (Levéltári évkönyv; 3.) Zágorhidi Czigány Balázs: Szombathelyi urbáriumok és inventáriumok a 16. századból a Magyar Országos Levéltár Urbaria et conseriptiones gyűjteményéből. Szombathely, 2000. (továbbiakban: Zágorhidi, 2000.) 90-95. p. (Acta Savariensia; 16.) Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Szombathely város levéltára (továbbiakban: SzVL) Oklevelek, irományok. Titkos levéltár (továbbiakban: Tlv.) fasc. 4. nr. 83/B. Horváth Tibor Antal közzétett 17. századi kereskedelemtörténeti jegyzetei teljességgel e forrásbázison alapultak. Lásd: Horváth, 1993. 256-258. p. 308
