Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
A HIVATALI, A POLITIKAI ÉS A GAZDASÁGI ELIT VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Fürdővendégek Tárcsán a 19. század második felében
A következő jelentős változás 1863-ban történt, amikor Batthyány Gusztáv adósságai miatt megkezdte magyarországi javainak eladását. A tárcsái és gyimótfalvi birtokot Batthyány Ferenc gróf vásárolta meg. A szerződést 1863. június 16-án Londonban írta alá Batthyány Gusztáv és Batthyány Ferenc. 1 ' A vásárlás utáni évben Batthyány Ferenc névtelenül jelentette meg Bécsben képekkel illusztrált, magyar és német nyelvű, Tárcsafürdő és környéke című könyvét. 18 Miután Batthyány Ferenc 1869. január 19-én meghalt, az uradalom és természetesen a fürdő irányítását özvegye, született Batthyány Karolina és gyermekei - Károly, Miksa, Gábor és Anna - gyámja, Batthyány Zsigmond vette át. 19 FÜRDŐVENDÉGEK ÉS NYILVÁNTARTÁSUK A korabeli fürdőkultúra emlékeit számos forrás őrzi, ám ha azokat alaposabban szemügyre vesszük, kiderül, hogy egy részük eleve propagandisztikus céllal készült, másik részük szükségszerűen számos szubjektív elemet hordoz. így ezek, bár sok-sok érdekes adalékkal szolgálnak, ám mégsem alkalmasak arra, hogy segítségükkel a fürdőkultúra társadalomtörténeti aspektusait vizsgáljuk. Van azonban egy forráscsoport, amely lehetőséget nyújt erre: ez a vendégek nevét, foglalkozását és lakóhelyét tartalmazó fürdőlista. Tény, hogy a legtöbb hazai fürdő esetében vagy nem maradtak fenn - vagy legalábbis még nem tárták fel - a statisztika számára is hasznosítható, azaz a teljes idény vendéglistáját megőrző névsorok. E tekintetben szerencsés helyzetű Balatonfüred, amelynek az 1840-es évek elejétől kezdve teljes névsorok állnak a kutatás rendelkezésére. 20 A fürdőhelyeken kezdetben kézírással készült, majd később már kinyomtatott névjegyzékeket a vendégek között osztogatták. E listákon az arisztokraták éppúgy megtalálhatók, mint a birtokos nemesek, a vármegyei tisztviselők, vagy éppen a katonatisztek. Feltűnően sok értelmiségi fordult meg a fürdőhelyeken, akik a nagypolgárság, a gyártulajdonosok mellett találkozhattak a kereskedősegédekkel, vagy éppen a különböző felekezethez tartozó egyházi személyekkel is. Feltűnően sok volt a magyarországi fürdőhelyek látogatói között a zsidó származású vendég. Ez egyben azt is jelzi, hogy a magyarországi fürdők a zsidók emancipációjában nagyon fontos szerepet játszottak, hiszen nemcsak hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaztak, hanem éppen a fürdőhelyek voltak a nyilvánosság azon helyszínei, amelyeken már a 19. század elejétől létezett a polgári egyenjogúság: a társadalmi hierachiában elfoglalt helyétől függetlenül mindenki ugyanabból a kútból ivott, ugyanabban a vízben fürdött, ugyanazon a sétányon járt-kelt és egyazon asztalnál evett. A feudális etikett, és a társadalmi szabályok merevsége e helyeken korántsem volt kötelező. 21 VaML Vas vármegye telekkönyvi hatóságának irati 2413/1863. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1. köt. Bp., 1891. 694-695. hasáb. Kaptuk a következő gyászjelentést. = Vasmegyei Lapok (továbbiakban: VL) 1869. jan. 24- 2. p. Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára). In: Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv. 14- Szerk. Galambos Sándor, Kujbusné Mecsei Eva. Nyíregyháza, 2000. 133. p. (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai. Evkönyvek; 14-) Petneki Áron: Fürdőhelyek és társasági élet. = História, 1993. 2. sz. 24. p. 238
