Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Németek és/vagy magyarok Kőszegen a 19. század második felétől a 20. század elejéig

kúakkal való érintkezés szükségessé tette, hogy a magyar anyanyelvű lakosok is megtanulja­nak németül. A lakosság csaknem fele gyakran beszélt magyarul is, hiszen városigazgatás magasabb szintjén 1648 óta a magyar volt a hivatalos nyelv. Ugyanakkor meglepő, hogy ennek ellenére a lakosság közel 55%-a egyáltalán nem beszélt magyarul, mely adat arra enged következtetni, hogy a németség asszimilációjának folyamata az adatfelvétel időpont­jában, azaz az 1870-es évek végén Kőszegen még nem kezdődött meg. Az 1867-ben történt sikertelen lapalapítási kísérlet 5 után, az 1874-ben indult első helyi újság, a Günser Anzeiger német nyelvű volt, és sokáig a hazafias, de német voltukat őrizni akarók lapja maradt, amiért nemegyszer nemcsak a helyi, hanem szinte az egész megyei magyar érzelmű értelmiséggel kellett hadakoznia. Ehhez hozzájárult az is, hogy teljes egészében „német város"-nak tartotta Kősze­get a környékbeli, és főleg a szombathelyi „magyarkodó" közvélemény, amelynek első szócsöve az 1867-ben indult Vasmegyei Lapok című újság volt, ahol a szerkesztőség hol gúnnyal, hol feddéssel, hol dicsérettel, hol bátorítással próbálta a magyarosodás útjára terelni a kőszegi polgárokat. 6 Az sem mellékes tényező, hogy Kőszeg lakosságának túl­nyomó részét császárpártinak tekintették, ami nyilvánvalóan anyanyelvük és etnikai hovatartozásuk következménye volt. 7 A Kőszegen élő magyarságot - amelynek jelentős és hangadó része már a re­formkortól az értelmiség, főleg ügyvédek és bírák voltak, akik korábban az igazságszol­gáltatásban, később a közigazgatásban tevékenykedtek - a népszámlálások adatai érzé­kenyen érintették. Szószólóik többször is kihangsúlyozták, hogy Kőszeg egész történel­me során magyar volt, és az elnémetesítés mesterségesen következett be. Chernél Kál­mán szerint ennek elindítója I, Lipót lehetett, akinek uralkodása alatt a magyar protes­tánsokat politikai vagy vallási okokból zaklatták, elkergették. A helyükre a szomszédos német falvakból, az örökös tartományokból és Dél-Németországból érkező betelepülők többségbe kerültek, és e folyamatot még az is gyorsította, hogy a helybeliek közül so­kan elnémetesedtek. Az 1830-as években vette kezdetét egy magyarosodási divat, amely a következő évtizedre már némi eredményt is hozott, ám az idegenek 1850-es években történt beözönlése visszavetette e folyamatot. 8 A múlt felemlegetése mellett a Kőszegen élő magyarság hangadói az 1870-es és az 1880-as években kampányt indítottak a város magyarosodásának felgyorsításáért. Magyarosodásról kell beszélnünk, mivel nincsenek adatok olyan, direkt nyomásgyakor­VaML Kőszegi Fióklevéltár (továbbiakban: KFL) Kőszeg Város Választmányi Közgyűlésének iratai. Jegyzőkönyvek (továbbiakban: Kv. Közgy. jkv.) 745/1867- Feigl Frigyes nyomdász Hienczenblatte cím­mel tervezett lapot. Már a kiegyezés évében kitűzte a lap szerkesztősége a célt, hogy mindent tegyenek meg a megye német­jeinek asszimilálására. Pl. Egy kopott kétfejű sas. = Vasmegyei Lapok (továbbiakban: VL) 1871. szept. 21. 2. p. az árvaházon még mindig látható császári címer miatt; Egy kőszegi... = VL 1875. jún. 27. 2. p. egy német nyelvű vámcédula miatt kritizálták Kőszeget.; Különösen hangosak voltak, amikor német színtársulat érkezett a városba. Pl. Német múzsa Kőszegen. = VL 1892. jún. 16. 5. p.; Német világ Vas megyében. = VL 1892. júl. 7. 3. p. Levelezés. = VL 1869. márc. 6. 1. p.; Egy kopott kétfejű sas. = VL 1871. szept. 21. 2. p. Cliemel K[álmán]: Történelmi közlemények Kőszeg múltjából. I. [rész]. = VL 1873. febr. 6. 1-2. p. 213

Next

/
Oldalképek
Tartalom