Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Németek és/vagy magyarok Kőszegen a 19. század második felétől a 20. század elejéig

lásra, amely a németeket adminisztratív eszközökkel, erőszakosan magyarosította volna. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy nem hivatalosan nem történhetett ilyen. Az állami és városi támogatások zömét a magyar szellem erősítésére mozgósították, jóllehet az első években a Günser Anzeigemek is jutott pénzt a városi kasszából a városi hirdetéseket megjelentetésének fejében. A magyarosodás receptje elsősorban abban rejlett, hogy különböző színtereken folytonosan azt sulykolták, hogy Magyarországon, magyar városban, a magyar honfiaknak teljesen magyaroknak kell lenniük. A kampány során felkérték a Kőszeg város lakóit, hogy nyelvükben, szokásaikban, sőt nevükben is mutassák ki magyarságukat. A MAGYAROSÍTÁS/MAGYAROSODÁS SZÍNHELYEI A közigazgatás volt az a terület, ahol a leginkább felmerülhet erőfölénnyel való esetleges visszaélés. Kőszegen 1648-tól magyar nyelven vezették a város közgyűlési jegyzőkönyveit, miközben a közgyűlések nyelve általában mégis a német lehetett, mivel az 1880-as években nagy eredménynek tekintették, hogy egyre kevesebben kértek felvilágosítást ezen a nyelven. A városba érkező hivatalos személyek, ha igazán kedveskedni akartak a polgároknak, akkor a népgyűlés vagy a törvényhatósági bizottság előtt német nyelvű beszédet tartottak.

9 A városigazgatásban mind a szóbeli, mind az írásbeli ügyintézés - a lakosság igényeinek megfelelően - nagyobbrészt németül folyt. Jellemző, hogy a lakosság számára szükséges hivatalos nyomtatványoknak 1868-ban is csak harmadrészét rendelték meg magyar nyelven,

10 sőt egy helyi bizonylat megváltoztatásával kapcsolatosan úgy határoztak, hogy a német mellett latin nyelvű cédulákat is nyomtattatnak." A vizsgált időszak kőszegi polgármesterei általában tudtak magyarul. 1867 után kifejezetten magyar érzelmű személyeket választottak meg erre a hivatalra, és közülük többen magyar származásúak voltak. A polgármesteri teendőket 1873 és 1878 ellátó Bierbauer Mihály azonban nem tartozott közéjük. A főispán Bierbauer megválasztásakor többek között azzal utasította el jelölését, hogy beszélni alig, írni pedig egyáltalán nem tud magyarul. Bierbauer 1875-ben ki akart tenni magáért, és az új Vas megyei főispánt - annak ünnepélyes beiktatásakor - magyar nyelvű beszédben köszöntötte. Hiányos magyar nyelvtudását bizonyítja, hogy belesült beszédébe.

12 A Bierbauert a polgármesteri székben követő Fügh Károly nevéhez kapcsolják a városi igazgatás teljesen magyarrá tételét Kőszegen.

13 Bár ez a megfelelő szakemberek hiányában csak lassan haladt, amit az is jól mutat, hogy a városi főorvos és az őrmester még 1888-ban is németül adta be jelentését.

14 E tekintetben a városban működő egyéb Söptei Imre: Kőszeg szabad királyi város főispáni hivatala, 1872-1876. In: Előadások Vas megye történetéről. 3. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 2000. (továbbiakban: Söptei, 2000.) 201. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 9.) 10 VaML KFL Kv. Kőzgy. jkv. 1625/1868. 201. p. 11 VaML KFL Kv. Közgy. Jkv. 2108/1868. 278. p. Bierbauer Mihály. = VL 1875. máj. 23. 3. p.; A „Günser Anzeiger" és a ... = VL 1875. jún. 3. 3. p. 13 Fügh Károly. = Torma, 1882. márc. 26. 1-2. p.; Meghalt Fügh Károly. = KésV 1921. ápr. 17. 3. p. Miért nem épp angolul. = KésV 1888. márc. 4- 2. p. 214