Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az 1. világháborúig

hazatértek, és februárban-márciusban visszautaztak. Ezt a fajta kivándorlást a legszembetűnőbben a németújvári vicinális vasúton lehetett „tetten érni", ahol a frekventált időszakokban naponta átlag 400 ember utazott el. 1905. november 18-án a németújvári állomáson 450 személy váltott jegyet, és adta fel a csomagját Bécsbe és környékére, ahol elsősorban útépítéseken, építkezéseken, valamint cement- és téglagyárakban dolgoztak. A járás nyugati felén, a stájer határ mellett fekvő falvak lakossága ebben a kivándorlásban alig, vagy csekély mértékben vett részt. Az itteni községek lakói a Neudauban és a Burgauban lévő pamutgyárakba, valamint a fürstenfeldi dohánygyárba jártak dolgozni. A munkások száma meghaladta a 2000-et, akik azonban naponta vagy hetente visszatértek a lakóhelyükre.

52 A statisztika szerint a németújvári járás 51 községének 34.081 lakosából 1905ben 1451 személy tartózkodott a tengeren túl, 2476 Ausztriában, 835-en jártak át a neudaui és a burgaui pamutgyárakba, továbbá a fürstenfeldi dohánygyárba dolgozni. „Hogy a Lapincs túlsó partján füstölgő osztrák gyárak ily ügyesen élnek a mi embereink izom erejéből. - következett a kivándorlás egyik oka, a gyáripar hiánya. A kényszerű és megszokott ausztriai kenyérkereset nemzetiségi vonása megmutatkozott az amerikai kivándorlás során is. „A járás »hienz« lakossága a kenyeret adó Ausztriához odatapad, s ezen nem is lehet csodálkozni. A munkából hazaérő »hienz« este már bizonyos idegenkedéssel látja, hogy ha fiának fölad valamilyen számolást, az eredményt úgy mondja el, hogy ő nem tudja megérteni: tudniillik a fiú magyar iskolában tanult. "

54 Az Amerikát megjárt hiencek - amint az újtelepieknél (ma: Neustift bei Güssing, Ausztria) is megállapították - idegenben a magyar konzulátushoz fordultnak ugyan, de nem magyarnak, hanem németnek mondták magukat. Mindezt azért tették, mert azt tapasztalták, hogy a magyarokat az Egyesült Államokban nem becsülték. Hegedűs Lóránt így fogalmazott: „... idült kivándorlást diagnosztizálhatunk a túlnépesedett németújvári járásban. Igaz, hogy a Vörös-csillag reklám-papírosait sokfelé látom. Sőt Borosgödörben (ma: Inzendorf, Ausztria) a Red Star Line bőrtárcáján és a Maine hajót ábrázoló viaszkos vásznon túl nagy plakátokat is találok, szobadíszítésnek használják ...".

55 Hegedűs szerint Újtelepre 1900 és 1903 közötti négy évben csak a posta 217.000 koronát hozott, míg Borosgödör helységbe 1904-ben 26.000 korona érkezett Amerikából. Ezzel összefüggésben Hegedűs megállapította: „Van egy Amerika, amelynek oly nagy az ereje, hogy egyik faluban csak 10-15 olyan felnőttet tudtak mondani, ki nem lett volna még el. Megmozdul attól minden s aki haza tér, vagy amerikai szokással különcködik (Boros Gödri) vagy kaucsuk köpönyegben sétál. Csak arra nem jó az az Amerika, hogy a szőlőt regenerálná, a földet meggondozná, mert Kis- és Nagy Medvesen (ma: Nemesmedves), Neustiften a szőlőtalaj ma is parlag, a földek megmunkálása pedig silányabb, mint a kivándorlás előtt volt. Az asszonyok esetlenek, botlanak bennök, mert a legény mikor tanulná 52 VaML Fó'isp. Ált. ir. 402/1905. 156-157. fol. 53 Hegedűs, 1905. 344-347. p. 54 TT UO. 55 TI Uo. 198