Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az 1. világháborúig

meg a föld dolgát. ... Amerika akit hazaküld, más formának érzi magát. Szatócsságra még vállalkozik s akkor 3-4 év alatt föléli keresményét. Több (Sóskútról, Németszentpéterről) korcsmára vetett szemet. Még egy amerikai suszter is akadt - Wurglits úr Rábaszentmihályon - kihez vasárnap tanulni jártak ..." ,

56 és aki később magával vitte tanítványait. 1902. április 12-én Alhó községből 11 fő vándorolt ki Amerikába, és csupán 1 személyt sikerült eltéríteni ebbéli szándékától. A kiutazók elmondták, hogy pénzt kívánnak keresni, és azt követően haza akarnak térni. Ugyanekkor Komját (ma: Kemeten, Ausztria) községből is 8 személy jelezte külföldre való távozási szándékát, és ők csakúgy, mint az alhóiak - útlevél nélkül indultak el. A hatóságok a csendőrök közbelépését kérték, hogy a katonai szolgálatra köteles és a tartalékos személyek elutazását akadályozzák meg.

57 A főszolgabíró 1902. április 26-án kiutazott Alhó községbe, hogy a körjegyzővel együtt kihallgatták Artwohl Mátyás szatócsot, akit azzal gyanúsítottak, hogy az Egyesült Államokba való kivándorlás közvetítésével, azaz ügynökösködéssel foglalkozik. A szatócs csupán annyit ismert el, hogy az április 13-án elutazott Fink Mihály helyett - mivel az rosszul tudott írni - levelet írt Brémába, és az útirányról érdeklődött, de mindezt csupán szívességből tette. Az Artwohlnál megtartott házkutatás során nem találtak terhelő adatokat, csak egy Brémából érkezett levelet és borítékot.

58 A felsőőri járásból Vasfarkasfalva (ma: Wolfau, Ausztria), Városszalónak (ma: Stadtschlaining, Ausztria), Máriafalva (ma: Mariasdorf, Ausztria), míg a muraszombatiból Tótkeresztúr (ma: Krizevci u Prekmurju, Szlovénia), Vasnyíres (ma: Brezovci, Szlovénia) és Sándorvölgy (ma: Sulinci, Szlovénia) helységekből indultak a legtöbben a tengerentúlra.

59 A felsőőri járásban a kivándorlás kiváltó okai közé sorolták, hogy nem volt olyan vállalat, vagy gyár, amely a községek lakosait egész évben foglalkoztatta, és rendszeres jövedelemhez jutatta volna. A lakosság csak a mezőgazdaságban tudott munkát vállalni, ám ez mindössze 5 hónapig tartott, és az év többi részében csak elvétve adódott munkalehetőség. A másik jelentős oka az volt, hogy az Amerikában lévő rokonok és ismerősök kedvező ígéretekkel csábították az ittenieket, és gyakran megküldték az kiutazáshoz szükséges pénzt is. De csábító hatású volt az is, hogy az újvilágból nagyon sok pénz érkezett a hazai a pénzintézetekbe, és ez méginkább arra sarkallta az embereket, hogy külföldön próbáljanak meg munkát találni.

60 A kőszegi járásból történő kivándorlás okairól, arányairól és megállításának módjáról 1905 májusában Keresztury József főszolgabíró terjedelmes beszámolót állított össze Ernuszt József főispán részére. A körjegyzői és csendőri jelentések alapján a kőszegi járásban is napról napra mind nagyobb arányokat öltött a kivándorlás. És bár a kivándorlók többsége 3-5 éven belül visszatért vagy hazatérni szándékozott, jelentékeny részük azonban végleg tengerentúlon maradt. Ebben az időszakban egész csaláVaML Főisp. Ált. ir. 402/1905. 85. fol. VaML Főisp. Ált. ir. 402/1905. 108-109. fol. Kiv., 1899-1913. 53-54. p. VaML Főisp. Ált. ir. 402/1905. 158-159. fol. 199