Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az 1. világháborúig

népesség mozgásban. A Vas megyében lejátszódott kivándorlásokról is napvilágot láttak kisebb tanulmányok, de igazi összefoglaló munka még nem készült e témáról. Az 1870. évi népszámlálás szerint Vas vármegye népessége 331.602 fő volt, akik közül a népszámlálás idején kevesen tartózkodtak a megyén kívül, és őket két csoportba - az országon belül és az országon kívül lévők - osztották. Utóbbit további két csoportra bontották, mely szerint 18 személy tartózkodott ideiglenesen külföldön, huzamosan pedig 65. Az Ausztriában lévők - akiket nem a külföldön tartózkodók közé soroltak - közül 332 fő ideiglenesen, 1732 pedig tartósan volt távol lakóhelyétől.

11 Az 1891. évi népszámlálás során már 24-032 olyan személyt írtak össze Vas vármegyéből, akik munkavégzés céljából tartózkodtak Ausztriában. Az Amerikába irányuló kivándorlás ekkor még kevésbé érintette Vas vármegyét, annál inkább jellemző volt a Horvátországba való kiszivárgás, ahova 1880 és 1890 között 2129 vasi vándorolt ki.

12 A kivándorlás és munkakeresés miatti ideiglenes eltávozás miatt a lakosság számának növekedése elmaradt a természetes szaporodástól. A népszámlálás adatai szerint a felső-magyarországi kivándorlás mellett ez a vándormozgalom tette passzívvá az ország népességi mérlegét Ausztriával szemben. Köztudomású, hogy a fejlett iparral rendelkező osztrák tartományok, de legfőképpen Bécs, milyen nagy vonzerőt és elszívó hatást gyakorolt a nyugat-magyarországi megyékre. A népszámlálási adatok honossági és illetőségi kombinációja határozott képet nyújtott e mozgalomról: 1. Sopron vármegye 25.788 fő; 2. Vas vármegye 24.032 fő; 3. Nyitra vármegye 19.826 fő. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a népszámlálás adatfelvételének időpontja - miután azt télen végezték - jelentős szerepet játszott e számok nagyságában. Az tengeren túlra történő kivándorlásra - mely a nyugati vármegyékben számottevő volt - azonban sem a megyei jelentések, sem a népszámlálási adatok nem szolgáltattak információkat. A kivándorlás sok helyen Ausztriába irányuló migrációként jelent meg, hiszen az érintettek először Bécsbe költöztek, majd onnan folytatták az útjukat az újvilágba. A harmadik nagyarányú mozgalom Horvátországra Összpontosult. E tekintetben Bács-Bodrog vármegye állt az élen 28.644 fővel, míg Vas 2129 személlyel az utolsó helyen állt.

13 A 19. század végétől azután Magyarországról is jelentős számú népesség indult el külhoni országokba, hogy munkát és megélhetést találjon. Munka és kereset híján Vas megyéből is a sokan költöztek el a szomszédos Alsó-Ausztriába és Stájerországba, de az Amerikába való kivándorlás sokkal nagyobb arányokat öltött. Éhen Gyula 1905-ben napvilágot látott Vas Vármegye Közigazgatási leírása című munkájában így vélekedett: „Egy gondolat és egy biztos tudat férkőzött be az emberek elméjébe s ez az, hogy munkával és szorgalommal sok pénzt lehet keresni Amerikában."

1

* A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Pest, 1871. 11. p. Vasvármegye. Balogh Gyula et al. Bp., 1898. 10. p. (Magyarország vármegyéi és városai; 3.) A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. 1. rész. Altalános népleírás. Bp., 1893. 69. p. (Magyar Statisztikai Közlemények. Uj folyam; 1.) Éhen Gyula: Vas vármegye közgazdasági leírása. Bp., 1905. 47-50. p. 185