Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok Kőszeg és Szombathely polgárságának etnikai összetételéhez a 19. század első felében

Figyelemmel az összesített arányra - belföldi születésűek: 86,77%, külhoni származásúak: 13, 23% - elmondható, hogy a külföldiek aránya négy iparágban meghaladta az átlagot, ötben pedig elmaradt attól. Az átlagosnál jóval több külföldi származású kézműves lett Kőszegen polgár a bőr-, sörte- és szőriparból (26,19%) és az egyéb iparból (24,44%), míg a hazaiak voltak jelentősen felülreprezentálva az építő- (92,00%), valamint a fonó- és szövőiparban (91,91%). A 41 féle mesterséget űző 82 külföldi iparos között a legtöbben a szabók (15 fő), a vargák és a posztókészítők (5-5 fő), a kefekötők és a nyeregkészítők (4-4 fő), valamint a kovácsok és a takácsok (3-3 fő) voltak. Nyolc olyan mesterséget - kávés, keményítő- és hajporkészítő, kesztyűkészítő, pamlagkészítő, parókakészítő, sajtkészítő, tapétázó, vászonnyomtató - találtunk, amelyet csak l-l külföldi személy képviselt, ugyanakkor ők voltak e mesterségeken belül az egyetlenek, azaz az említett nyolc mesterség művelői közül egyetlen magyarországi születésű személy sem szerzett Kőszegen polgárjogot 1801 és 1848 között. VAS- ÉS FÉMIPAR I ^ ^ 0 KŐ-, FÖLD-, AGYAG- ÉS ÜVEGIPAR [ j 4 FAIPAR . —,j 4 BÓR-, SÖRTE- ÉS SZŐRIPAR ^^ g FONÓ- ÉS SZÖVŐIPAR j 7 RUHÁZATI IPAR =j 11 ÉLELMISZERIPAR i j 8 ÉPÍTŐIPAR í 3 _ r EGYÉB IPAR SÍ -\ 0 -== i F=—-f r~~—~r~~ 1 0 5 10 15 20 25 30 33.ábra A Szombaúwlyen polgárjogot szerzett, külföldi születésű iparűzők száma iparágak szerint, 1801-1848 Szombathelyen a külföldi születésű iparűzők között - hasonlóan az összes kézműveshez - nem igazán kiemelkedve a többiek közül a ruházati iparban dolgozók (11 fő) voltak a legtöbben, ám őket szorosan követték a vas- és fémiparban foglalkoztatottak, illetőleg az egyéb iparágakhoz sorolt mesterségek (10-10 fő) képviselői. Utánuk következett csak az a két iparág - az élelmiszeripar (8 fő), valamint a fonó- és szövőipar -, amelyek pedig az összes, tehát a hazai és a külföldi kézműveseket tekintve a második, illetőleg harmadik legtöbb kézművest adták. 155