Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok Kőszeg és Szombathely polgárságának etnikai összetételéhez a 19. század első felében

Az 1801 és 1848 között Vas megye székhelyén polgárjogot szerzett és ismert születési hellyel bíró 374 kézműves közül 311 személy (83,16%) Magyarországon, 63 (16,84%) pedig külföldön látta meg a napvilágot. D Belföld (83,16%) • Külföld (16,84%) r' ( VAS- ÉS FÉMIPAR KŐ-, FÖLD-, AGYAG- ÉS ÜVEGIPAR FAIPAR BŐR-, SÖRTE- ÉS SZÖRIPAR FONÓ- ÉS SZÖVŐIPAR RUHÁZATI IPAR ÉLELMISZERIPAR ÉPÍTŐIPAR EGYÉB IPAR 64,29 VAS- ÉS FÉMIPAR KŐ-, FÖLD-, AGYAG- ÉS ÜVEGIPAR FAIPAR BŐR-, SÖRTE- ÉS SZÖRIPAR FONÓ- ÉS SZÖVŐIPAR RUHÁZATI IPAR ÉLELMISZERIPAR ÉPÍTŐIPAR EGYÉB IPAR 63.64 VAS- ÉS FÉMIPAR KŐ-, FÖLD-, AGYAG- ÉS ÜVEGIPAR FAIPAR BŐR-, SÖRTE- ÉS SZÖRIPAR FONÓ- ÉS SZÖVŐIPAR RUHÁZATI IPAR ÉLELMISZERIPAR ÉPÍTŐIPAR EGYÉB IPAR 73,33 VAS- ÉS FÉMIPAR KŐ-, FÖLD-, AGYAG- ÉS ÜVEGIPAR FAIPAR BŐR-, SÖRTE- ÉS SZÖRIPAR FONÓ- ÉS SZÖVŐIPAR RUHÁZATI IPAR ÉLELMISZERIPAR ÉPÍTŐIPAR EGYÉB IPAR 66,67 VAS- ÉS FÉMIPAR KŐ-, FÖLD-, AGYAG- ÉS ÜVEGIPAR FAIPAR BŐR-, SÖRTE- ÉS SZÖRIPAR FONÓ- ÉS SZÖVŐIPAR RUHÁZATI IPAR ÉLELMISZERIPAR ÉPÍTŐIPAR EGYÉB IPAR 81,58 VAS- ÉS FÉMIPAR KŐ-, FÖLD-, AGYAG- ÉS ÜVEGIPAR FAIPAR BŐR-, SÖRTE- ÉS SZÖRIPAR FONÓ- ÉS SZÖVŐIPAR RUHÁZATI IPAR ÉLELMISZERIPAR ÉPÍTŐIPAR EGYÉB IPAR 94,68 n|^H VAS- ÉS FÉMIPAR KŐ-, FÖLD-, AGYAG- ÉS ÜVEGIPAR FAIPAR BŐR-, SÖRTE- ÉS SZÖRIPAR FONÓ- ÉS SZÖVŐIPAR RUHÁZATI IPAR ÉLELMISZERIPAR ÉPÍTŐIPAR EGYÉB IPAR 74,19n|^H VAS- ÉS FÉMIPAR KŐ-, FÖLD-, AGYAG- ÉS ÜVEGIPAR FAIPAR BŐR-, SÖRTE- ÉS SZÖRIPAR FONÓ- ÉS SZÖVŐIPAR RUHÁZATI IPAR ÉLELMISZERIPAR ÉPÍTŐIPAR EGYÉB IPAR 70,00 VAS- ÉS FÉMIPAR KŐ-, FÖLD-, AGYAG- ÉS ÜVEGIPAR FAIPAR BŐR-, SÖRTE- ÉS SZÖRIPAR FONÓ- ÉS SZÖVŐIPAR RUHÁZATI IPAR ÉLELMISZERIPAR ÉPÍTŐIPAR EGYÉB IPAR 50,00 ••j^^H 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 34. ábra A Szombathelyen polgárjogot szerzett iparíízfík száma iparáganként és származási hely szerint, 1801-1848 Feltűnő, de nem megmagyarázhatatlan ellenmondás, hogy a kilenc iparágból csupán egyetlen olyan akadt, amelyben a külföldi születésűek aránya az összesített átlag alatt maradt, ám ezen az egy iparágon - nevezetesen a ruházati iparon - belül a magyarországi születésűek olyan nyomasztó fölényben voltak (192 fő belföldi, illetőleg 11 fő külföldi), hogy ez arány képes volt a többi nyolc iparágon belül kialakult arányt a magyarországi illetőségűek javára elbillenteni. A 63 külhoni kézműves a kőszeginél kevesebb, egészen pontosan 38 féle mesterséget űzött, és közülük a németszabók és a posztókészítők (4-4 fő), valamint az asztalosok, az aranyművesek, a cinöntők, a fazekasok, a fésűsök és az órások (3-3 fő) vezették a szám szerinti rangsort. A ritka, illetőleg a luxusipart 2 cukrász, valamint l-l kalapos, kesztyűkészítő, kolbászkészítő, orgonakészítő, puskaműves és sörfőző képviselte. Érdekesség, hogy hét ipar - a cinöntő, a kalapos, a kolbászkészítő, az orgonakészítő, a pántlikás, a posztónyíró és a puskaműves - művelői közül csak külhoniak lettek polgárok Szombathelyen 1801 és 1848 között. A KŐSZEGEN ES SZOMBATHELYEN POLGÁRJOGOT SZERZETT NEM KÉZMŰVES FOGLALAKOZÁSÚAK ADATAI A 12. és a 13. ábrák adataiból tudjuk, hogy polgárjogot szerzett személyek között Kőszegen a második, Szombathelyen pedig a harmadik legnagyobb foglalkozási csoport a kereskedőké volt. 156