Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kocsmák, csárdák és vendéglők a 18-19. századi Vas megyében
an szabályozta a bérleti jogot, és kikötötte, hogy minden fürdő és szállóvendéget illendő módon tartoztak megbecsülni és „... jó és friss eledelekkel és italokkal megvendégelni, s mindenekben a nemes vasvármegye által kirendelt igaz mértéket használni. Péterfán (ma: Szentpéterfa), a Festetics László gróf tulajdonát képező településen 1829-ben néhány nemes ember kocsmát nyitott. A tanúk szerint a kocsmatartás jussát a Festetics família használta, és a faluban senki másnak soha bormérése nem volt. A földesúr a bírósághoz fordult, hogy döntsön az ügyben. 60 1822-ben Szombathelyen, a Föl (ma: Szily János) utcában a szomszédok nyugalmát zavarta a Bitsits Anna által működtetett borkimérő hely, ahol „... éjszakának idein pedig a köz csöndesség föl zavartatik." 61 A folyamatos lárma és a verekedések miatt figyelmeztetésül már korábban levetették a boráruló cégérét. A város ez alkalommal a Bitstits Annát ismét eltiltotta a bor és a sör árulásától. 62 Egy tűzeset tönkretehette még a legjobban prosperáló vállalkozást is. Ez történt Kisunyomban, amikor 1835. március 19-én a haszonbérbe kivett Sas nevű vendégfogadó tetőzete kigyulladt, és az épület leégett. A tüzet a cselédek vagy a vendégek okozták. 63 Előfordult, hogy jogosultság nélküli zugkimérést, ún. kurta-kocsmát működtetett egy vállalkozó kedvű személy. Górban ilyen eset történt az ún. négyesi nevezetű malomban. A tanúk elmondása szerint - bár a molnárok soha nem mértek se bort, se pálinkát - Domonkos István molnár 1843 telén minden cégér nélkül mégis bort akart árulni, amelyet azonban Guory Károly táblabíró megakadályozott. Előtte a molnárok mindig a góri helységben lévő kocsmákból hordatták a pálinkát és a bort, hogy az őrletőket és a betérő utazókat megkínálják innivalóval. A vizsgálat során kiderült, hogy a molnár „... kölletinél s mértéken feliül szereti a bort s mindenekben a szavának hitelt nem lehet adni." 6 * Guory Károly szerint a malombeli bormérés jogtalan volt, és a közbiztonság szempontjából pedig veszélyes, mivel a csavargók, zsiványok és szökevények elbujtatására igen alkalmas az ilyen hely. 65 1843. december 27-én a Punkban (ma: Punitz, Ausztria) levő kocsmába tértek be Batthyány Miklós gróf emberei, és egy meszely bort kértek. Ezért a kocsmáros lánya kiment üveget mosni, ám ekkor az utcáról bejött a gróf többi embere, és a kamrában lévő hordók fenekét beütötték, míg kifelé menet a cégért verték le az épületről. Ennek az esetnek az érdekessége az, hogy két főnemes - Batthyány Miklós gróf és Batthyány Fülöp herceg - között keletkezett vita a bormérés jogával kapcsolatosan. 66 59 Uo. 60 VaML Mkir. Visszahely. 25. köt. 9/1830. 61 VaMLSzvkt Ktjkv. 298/1822-1823. 62 Uo. 63 VaML Mkir. Visszahely. 30. köt. 6/1835. 64 VaML Mkir. Visszahely. 37. köt. 1/1844. 65 Uo. 66 VaML Mkir. Visszahely. 37 köt. 6/1844106
