Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - A váci rév és Vácrév falu
Vagyis legkevesebb 300 ingatlanügyletet feltételezhetünk a magyarok részéről Vácott 1543-1565 között. Vác tehát ebben a korban olyan muszlim határváros, melyben a törökségnek reménye sincs, hogy népileg a meghódított magyarok fölébe kerekedjék, és nemcsak azért, mert az itteni törökök egyik része délszláv. A Vácot körülvevő magyar megyék falvai szinte ontják a betelepülőket ebbe az akkor is nagyon fontos városba. 7. A váci rév és Vácrév falu A Dunán a megyeri révtől északra a váci rév volt alkalmas az átkelésre keleti-nyugati irányban egyaránt. A váci püspökség homályba vesző századok óta szedett vámot vám- és révjoga lévén Vácott. A révek mindkét oldalán kisebb-nagyobb települések szoktak létre jönni. Váccal szemben is már az Árpád-kortól fogva létezett falu a szigeten, melynek helye a mai Pokol csárda környékén valószínűsíthető. Legelső okleveles emléke 1318-ból származik, amikor Vácrév falutól délre a veszprémi püspök kétekényi szántóföldet és kaszálót átadott a királynak más földért cserébe.52 A település neve maga bizonyítja, hogy ekkor - már nyilván régtől fogva - szervezett révátkelés folyt Vác városa és Vácrév között, mindez akkor még Nógrád vármegyében, mert Vác és a Rosd-sziget északi csúcsa is oda tartozott. A lényeg az, hogy a püspökség az általa fenntartott kompokon a Duna másik partjára átkelő kereskedőktől és másoktól is bizonyos díjat, vámot szedhetett és szedethetett. Ez eredetileg a kisebb királyi haszonvételek egyike volt, amelyeket királyaink kiváltságként adományoztak magas egyházi intézményeknek, magánföldesúrnak ritkán. Vácrév település nyilván együtt virágzott és hanyatlott Váccal, hiszen sorsa hozzá volt kötve. Vácrévi nevű család is szerepel már 1439-ben.53 A XVI. században a Vácrévi család egyik ága Vácott lakott. Vácrév falu virágzott még az oszmán hódítás kezdetén, 1548. május 6-án Szani Miklós, a falu bírója adót fizetett be Budán a török kincstárnak. A Szaniak/Szanyiak mellett a Sáfiak is Vácott és Vácréven laktak. A vácrévieknek nemcsak saját falujukban voltak szőleik, de Tahi faluban is bírtak hét szőlővel 1559-ben. Vácrévhez tartozott a Dunában 1562-ban a Felsziget, melynek szénatizedéből és kertadójából 789 akcse folyt be a törökök budai kincstárába.54 Vácrév, akárcsak Vác, nem kerülte el a magyar adóztatást sem, így a kettős adóztatás rendszerébe tartozott. Szerepel - például - Vácrév neve az 1588. évi 52 Györffy 1987-1993 IV. 704., AOklt V. 175., 177-178. 53 OL DL 13302. 54 Fekete 1955, I. 179. és Káldy-Nagy 1971, 75. 73
