Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - A váci rév és Vácrév falu
magyar királyi dica-jegyzékben.55 Ugyancsak jelen volt az 1580-as és 1590-es török szandzsák-összeírásokban is. Feltételezzük, hogy az oszmán hódítás előtt is már létezett híd a Dunán, akár Vác és Vácrév között. Ezek az alkalmi cölöphidak nem lehettek hosszú életűek. Maguk a törökök is úgy találták közvetlenül a hódítás után, hogy szükségük van Duna-hídra Vácott is. A híd 1546-ban már szerepel a kincstárba befolyó jövedelmek sorában. Am ez a híd sem lehetett hosszú életű, mert 1559-ben már nem is említik a szandzsák-összeírásban.56 Nyilvánvaló, hogy a kereskedők, a lábas jószág nyugatra vezető útja a szárazföldi utakon bonyolódott elsősorban a Duna északi partján, és csak kisebb részben a Duna vízi útján, illetve a Duna déli partján. A váci török Duna-híd tehát 1546-tól néhány évig tölthette be a funkcióját, azután lebontották, vagy elvitte valamelyik jeges ár. Feltételezzük, hogy amíg állt, középen nyitható volt a hajók áthaladása érdekében. Sajnos, erről a török műszaki létesítményről bővebb adatokkal nem rendelkezünk. Rövid élete alatt csalódást okozhatott a törökök budai kincstárának, ezért megszüntették, vagy pusztulni hagyták. A rév azonban természetesen tovább működött Vác és Vácrév között a Dunán. Ennek egyik bizonyítéka 1565-ben a HÖ H 266. házban lakó Mahmud, Abdullah fia révész (iszkeledzsi), aki újsütetű muzulmán. Lehet, hogy keresztény korában is révész volt, és azért tért át a törökök hitére, hogy hivatalát megtarthassa. Főnöke, a révkalauz (kestibán) Szinán volt, akinek konyhakertjét a 416. számon találjuk a FlÖ-ben. Vácrév falu még vonzást is gyakorolt a környékére. Az egykor Tótfalu és Pócsmegyer között feküdt Torda nevű faluból Tengői Andrásnak, az 1548- 1549. évi bírónak a testvére, Tengői Pál beköltözött 1559-re Vácrévre.57 A Vác és Vácrév közötti egykori hajóhídhoz hasonló lehetett az a török hajóhíd Esztergomnál, amelyet 1591. október 8-án nyitottak meg Mitrovicei Vratislav Vencel császári követ előtt, amikor Konstantinápoly felé igyekezett a Dunán hajóval. Talán az esztergomi török hídról részletesebb leírások maradtak fenn.58 55 SzakAly 1995, 63. 56 Hegyi 2001, 280., Káldy-Nagy 1971, 81. és Káldy-Nagy 1977, 254. 57 A tordai bíró neve 1546-ban Tengői András az 1559. évi szandzsák összeírásban. Lengyel András a tordai bíró, aki 1548. máj. 6-án Budán a tordai 5 dzsizje-fizető után a 250 akcse adót a török kincstárba befizette. - Fekete 1955,1. 183. 58 Mitrovicei 1982, 19. 74
