Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

IV. Vác társadalma - 2. A német város sorsa

A Piac mahalle 244. sz. ház emeletes kőépület nyolc szobával, pincével és tágas udvarral. Szomszédai egy-egy oldalról Máté János, szarradzs (nyeregjártó) Musztafa és az út. Máté János szomszéd háza szintén emeletes kőépület (245. sz.), hat szoba, pince, konyhakert és udvar. Bicskei Albert háza ugyancsak szomszédos Újmester (Mester) János házával a 248. sz. alatt nyilvántartva. Ez emeletes kőépület hét szobával, pincével és boltozatos helyiséggel. Végül a „szultáni hercegnő” által a mecset és iskola javára alapított, üres helyen épült boltok (253. sz.) szomszédjaként is megemlítik Ujmester János házát.

A Piac mahalle és a Duna között terült el a Haszan vojvoda mecset mahalle. Ennek a 268. sz. szerény házánál említik szomszédként János ingatlanát, aki bizonyosan Ujmester Jánossal azonos. A 270. sz. alatt nyilvántartott, sövényből épült ház szomszédjaként ismét Ujmester János ingatlanát nevezik meg. Már ebből is kiviláglik, hogy a török összeíró milyen tágan értelmezte a mahalle és a szomszédság fogalmát.

Mindezek az ingatlanok, kőházak, melyek nyilván még a török hódítás, 1541 előtt épültek, az egykori német város területén voltak. A német városnak, de egész Vácnak központja volt a piac a magyar időkben. A meg nem nevezett „szultáni hercegnő” a mecset és az iskola javára alapítványi boltokat építtetett. Mégpedig hét boltot a piacon, melyek a kincstártól vásárolt üres helyen épültek (253. sz.), vagyis az egykori tágas magyar piacon. Három oldalon az út határolta őket, negyediken a Szent Mihály-templom fala. Ugyancsak a tágas piacon, a néhai Kászim bég boltjai közelében, négy oldalról utakkal határolva, még tíz boltot, a két boltcsoportosulás közötti üres telken, Göndő János és Ujmester János ingatlanai között, másik két oldalról utakkal határolva még egy boltot létesített a szultáni hercegnő. Ez összesen 18 bolt, és Kászim bég ismeretlen számú boltjai. Mindezek az egykori német város hatalmas piacterén épültek fel, melynek közepén állt a Szent Mihály-templom és a városháza, melyet a német város előkelőinek, a ringbürgereknek a házai kerítettek. Közöttük is nevezetesen az Ujmester család egyemeletes háza, mely a Piac térre nézett. Vác város gótikus szerkezete - a főtemplom, a városháza, a piac és a ring - tehát tiszta formában megérte az oszmán hódítás idejét, és azt először csak Kászim bég, majd a „szultáni hercegnő” boltjainak építései számolták fel. A török csarsu apró boltjainak tömegével, szűk utcáival, sikátoraival, általános rendetlenségével meglehetős keleti jellegűvé alakította az egykori rendezett, tiszta német városi piacteret.

A Piac tér török zsúfoltsága még 1565 körül sem volt „elégséges”. Az Új- mester család házához közel, László András házának számbavételekor (246. sz.) megjegyezték, hogy „ablaka előtt, a piacon, van akkora üres hely, melyen egy bolt elfér.”

Az oszmán állami kincstár a hódítás után előszeretettel foglalta le a ring lakott vagy üres házait a maga számára. Újra megemlítjük, hogy Sza-